Okosabban kéne kezelni az elektronikai hulladékot

A fogyasztói társadalom gyors ütemben cseréli le elektronikai eszközeit, ami hatalmas mennyiségű elektronikai hulladékot eredményez. A megunt  telefonok, számítógépek, háztartási gépek mintegy 60-féle értékes fémet, például aranyat, galliumot, tantált tartalmaznak, amelyek az európai ipar és a zöld átállás vagyis a szélturbinák, hőszivattyúk számára nélkülözhetetlenek.

A legnagyobb problémát a hatékony körforgás hiánya jelenti. Egy kutatás szerint az EU-ban 2006 és 2021 között keletkezett elektronikai hulladék 56 százalékát be sem gyűjtötték. Ennek fő oka, hogy a lakosság gyakran a normál háztartási szemétbe dobja a régi eszközöket. Így a bennük rejlő nyersanyagok örökre elvesznek, a kitermelésükre fordított energia és munka pedig kárba vész.

Persze a begyűjtés önmagában még nem garantálja a sikert. Miközben a nemesfémeket, aranyat, ezüstöt már hatékonyan újrahasznosítják, sok más, fontos fém a nem megfelelő feldolgozási technológiák miatt megsemmisül a hulladékkezelés során.

Pedig a fémek sikeres visszanyerése és újrahasznosítása két kulcsfontosságú problémát oldana meg. Egyrészt jelentősen csökkentené az Európai Unió külső, sokszor geopolitikailag instabil beszállítóktól való importfüggőségét. A becslések szerint a hulladékból kinyert gallium 40 százalékkal, a tantál 23 százalékkal mérsékelhetné a behozatalt. Másrészt a másodlagos fémek használata minimalizálná az új bányászati kitermelés súlyos környezeti és gazdasági terheit.

A régi telefonok, laptopok, tévék, monitorok és háztartási gépek tehát nem feltétlenül értéktelen tárgyak, amelyeknek a kukában vagy lomtalanításkor az útpadkán van a helyük, a bennük található fémek egy része ugyanis a következő generációs technológiák alapanyaga lehet. Már persze csak akkor, ha sikerül begyűjteni, kinyerni, majd visszaforgatni ezeket a gyártásba.