Az autonómiáért gyúltak az őrtüzek Székelyföldön.

Székelyföldön az idei őrtüzek nagyobb hangsúlyt kaptak azzal, hogy összekapcsolódnak a Székely Nmezeti Tanács friss kezdeményezésével, miszerint a székelyföldi önkormányzatok azonos szövegű levélben tájékoztassák területi autonómiigényükről Románia kormányát, parlamentjét,  európai uniós fórumokat és az ENSZ-t is. A 149 székelyföldi önkormányzat közül 132-nek az élén van magyar vezetőség, az idei több mint száz őrtűz azt jelzi, általános mozgalommá fejlődött a 10 évvel ezelőtt indult kezdeményezés, miszerint október utolsó vasárnapján 17 óra 30 perckor Székelyföldön  akár kiemelkedő magaslatokon, akár a településen belül, a helyi körülményeknek megfelelően közösen imádkozzunk és gyújtsunk őrtüzet. Idén sok településen a polgármester vezetésével szervezték  az őrtüzet, lángjai fényénél felolvasták a Kiáltványt, melynek címsora: Önkormányzatok Székelyföld egységéért. Izsák Balázs elnök aláírásával kelt a Kiáltvány, amelyben kijelentik:  Azt kívánjuk, hogy Székelyföld települései a jövőbeni közigazgatási reformok során egyetlen, történelmi és etnikai sajátosságait figyelembe vevő régióhoz tartozzanak. Messzire világító közös őrtüzet raktak Zetelaka mellett, a Hargitán, ahol több település fiai is jelen voltak. Maroszentgyörggyel közösen szervezte Marosvásárhely Székely Tanácsa is a vasárnap esti őrtüzet, amelyen megemlékeztek az 1956-os forradalomről, annak első mártírjáról, Dudás Józsefről is, aki marosvásárhelyi volt, és a megtorlás során első volt a kivégzettek között. Marosvásárhelyen az összegyűlt közösségnek bemutatták a Székely Nemzeti Tanács 1918-as alapítóit is, akik már akkor a székelység saját közigazgatási kereteinek a lehetőségét keresték. Jancsó Benedek, Sebess Dénes, Urmánczi Nándor, ifj. Ugron Gábor, Paál Árpád és Bethlen István portréját is kiállították és élettörténetüket, munkásságukat is bemutatták a régi gátnál, a Maros partján lobogó Őrtűz mellett. .