Jegyzet

Elhangzott: 2018.11.23. 06:48

Adás információk:

Jávor Béla olvassa fel írását

Archívum: hallgassa meg!

Jávor Béla: Beszámoló egy zarándoklatról

Már meséltem arról, hogy barátaimmal 23 éve elindítottunk egy zarándoklatot, elgyalogoltunk Máriapócsra sajátos, csak általunk alkalmazott szabályok szerint. Minden hónapban egy szombaton gyalogolunk, s ahol abbahagyjuk, hazajövünk, majd egy hónap múlva leutazunk, s onnan kezdve folytatjuk, míg célba nem érünk. Így jutottunk el 18 szombaton keresztül Máriapócsra, majd folytattuk 34 szombaton Máriagyüdre, 82 szombat útján Máriazellbe s most 74 szakasz után megékeztünk Galbatőre, ebbe az észak-szlovákiai, a lengyel határ mellett álló Mária kegyhelyre.

Eddig összesen 2621 km-t gyalogoltunk 23 év alatt. Zarándoklásunk életformánkká vált. Csapatunk 25 főt számlál, de minden szombaton nem tud mindenki eljönni, egyrészt mert tagjaink átlagéletkora több mint 65 év és bizony jelentkeznek lábfájások, kisebb nagyobb operációk s persze máshová nem tehető elfoglaltságok, amelyeket nem mi, hanem az élet oszt be némelyikünknek. Immár 13 éve egy kisbuszt bérelünk, amelynek tulajdonosa és egyben sofőrje egy húron pendül velünk, s csak az a legnagyobb szívfájdalma, hogy nem sétálhat velünk, mert ő jön értünk estefelé a busszal, oda, ahol aznap végeztünk.

Barátaim hozzám hasonló, kenyerük javát már megevett értelmiségiek, egyenként is súlyos személyiségek, de itt a JBK-ban (ez a nevünk) mégis alárendelik magukat a csapatnak. Nevünket még 1999-ben kaptuk Pakson az atomerőmű kiállító részlegében, ahol belépő megrendelésemre az igazgató, hogy nevünket felírhassa, elnevezte társaságunkat Jávor Baráti Kör-nek, ahogy azóta használjuk, JBK-nak.

Ez a szombat mindig kivételes nap abban a hónapban, ilyenkor nem foglalkozunk mással, csak az aznapi úttal, a bennünk élő békével. Ha nem muszáj, nem megyünk országúton csak földutakon és dűlőutakon, ehhez segítenek azok a ma már megvehető térképek, amelyeken még az ösvények is látszanak s újabban a technika, a Google térképei is. Napi átlagunk lelassult, amíg az első úton Máriapócsra 18 km volt a napi átlag, most már csak 11 km. De ez nem baj, Miguel Cervantes-szel valljuk: - Az út jobb, mint a fogadó, vagyis menni jobb, mint megérkezni. Ezért nem sietünk. Mostani utunkra 2010 szeptemberében indultunk Budapestről, a házamtól. Előbb északra mentünk, Visegrádnál átkompoztunk a Dunán, majd bejártuk a Börzsönyt, megmásztuk Drégely várát, aztán tiszteletünket tettük Mikszáth úrnál Horpácson. Madách úrnál Csesztvén. Balassagyarmaton nagy élmény volt a ködös, sötét zsidótemető, Szécsényben a ferencesek és a Nagyságos Fejedelem lába nyoma. Mátraverebély után leereszkedtünk Pásztóra, Gyöngyöstarjánban megkóstoltuk Szőke Mátyás borait, megkerültük a Mátrát s felhágva leemeltük kalapjainkat Recsken a volt kommunista haláltábornál. Szilvásvárad majd Lillafüred következett, Sajóládon Fráter György nyomát kerestük, a Takta mellett felsétáltunk a Hegyaljára, amit keresztül-kasul átjártunk Regéc, Gönc, Sárospatak, Füzérradvány s végül átléptünk a trianoni határon beérve Kassára, ahonnan már egyenes út vezetett Eperjesen és Bártfán át múlt szombaton Galbatőre.

Pásztor Zoltán atya, a kassai érseki helynök mondta kérésünkre a hálaadó szentmisét a kis galbatői templomban. Dicsértük a Szűzanyát és köszöntük a Jóistennek, hogy megtehettük ezt a 8 éves utat idáig, a célig.

Sosem kérdeztem barátaimat, hogy hívó szavamra miért csatlakoztak ehhez a zarándoklathoz. Mi értelme van látszólag ok nélkül gyalogolni az országban úttalan utakon, nem egyszer sárban, esőben. Láthatatlan alkotmányunk első mondata: Rossz időjárás miatt a program nem marad el, s ehhez tartjuk magunkat.

Mit mondott Péter a Tábor hegyén a Mesternek: - Uram, jó nekünk itt lennünk! És mi sem mondhatunk mást. 23 év alatt öt barátunk már odaért a Szűzanyához s tudjuk előbb-utóbb miránk is ez vár, de hisz ezért zarándokolunk, mert hív a Szűzanya s egyszer nem csak földi szent helyeire, de Hozzá is oda fogunk érni. Téli szelek ellen mindig van a zsebünkben lapos üveg szilvóriummal, ha unoka születik három üveg pezsgőt hoz a nagypapa s persze jókat beszélgetünk egész úton. Ha útmenti kereszt jön elibénk, elmondunk egy-egy üdvözlégyet azért, aki éppen rászorul.

Ahogy már többször írtam, mondtam, semmi mással nem érdemes ebben az életben foglalkozni, mint teológiával, filozófiával és gasztronómiával, s ez a zarándoklat is e hármat egyesíti, mely nélkül nincs harmonikus élet.

Januárban indulunk Máriaradnára, Arad mellé.
Ahogy Zrínyi mondta: Si Deus pro nobis, quis contra nos.
Ha Isten velünk, ki ellenünk!



Legutóbbi adások:

2019. február 20.
szerda
6:48
  Jegyzet
Kipke Tamás olvassa fel írását
2019. február 19.
kedd
6:48
  Jegyzet
Szikora József olvassa fel írását
2019. február 18.
hétfő
6:48
  Jegyzet
Horváth Pál olvassa fel írását
2019. február 15.
péntek
6:48
  Jegyzet
Jávor Béla olvassa fel írását
2019. február 14.
csütörtök
6:48
  Jegyzet
Pornográfia az interneten Jánosi Dalma olvassa fel írását
2019. február 13.
szerda
6:48
  Jegyzet
Kipke Tamás olvassa fel írását
2019. február 12.
kedd
6:48
  Jegyzet
Szikora József olvassa fel írását
2019. február 11.
hétfő
6:48
  Jegyzet
Beteg ember, beteg világ Horváth Pál olvassa fel írását
2019. február 08.
péntek
6:48
  Jegyzet
Mezey Katalin olvassa fel írását
2019. február 07.
csütörtök
6:48
  Jegyzet


A legközelebbi műsorok:

2019. február 21.
csütörtök
6:48
Jegyzet
2019. február 21.
csütörtök
20:20
Jegyzet (ism.)
2019. február 22.
péntek
6:48
Jegyzet
Mezey Katalin olvassa fel írását
2019. február 22.
péntek
20:20
Jegyzet (ism.)
2019. február 25.
hétfő
6:48
Jegyzet
Horváth Pál olvassa fel írását

Partnereink: