Az 53. Tokaji Írótábor témái: Regényből színpadi mű
Szerkesztő: Ungváry Judit

Nagy sikerrel mutatta be 2025 októberében a Magyar Színház A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt című előadását, amelyet szerzőként és rendezőként is Olt Tamás jegyez. A felkavaró, több helyen megrázó produkcióban az alkotók arra tesznek kísérletet, hogy a második világháború után koncepciós perben elítélt színésznőnek a társadalmi rehabilitációját elősegítsék. Hiszen sokan nem is tudják azt, milyen méltatlanul állították félre az addig ünnepelt dívát, aki a huszadik század első felének talán legnagyobb színpadi sztárja volt. Olt Tamás a darabban főszerepet játszó Kubik Anna inspirációjára évekig kutatta Fedák Sári életének minden mozzanatát, s ebből született meg ez a színpadi verzió. Olt Tamással 2025 novemberében készült beszélgetésünket ismételjük meg. A Fedák Sári-ügy, avagy minden jegy elkelt című zenés tragikomédiája 2026. augusztus 5-én, szerdán 19:00 órakor látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

A bábszínház műfaja sokáig kissé lenézettnek számított hazánkban, azonban mára a helyzet sokat változott. Kitűnő bábszínházak működnek országszerte, ma már a bábosok sokszor lépnek elő a paraván mögül, komoly produkciók születnek, nemcsak a kicsiknek, hanem a felnőtteknek is készülnek előadások. Bábszínész és rendezőképzés is van, szakmailag felkészült fiatalok kerülnek a pályára. De hogy ide eljuthatott a bábos szakma, ahhoz olyan elhivatott bábművészek több évtizedes munkájara volt szükség, mint Asbóth Anikó, aki 32 évig vezette a debreceni Vojtina Bábszínházat. A története a bábbal azonban jóval korábban kezdődött, hiszen 1975-ben alapító tagja volt a Vojtina Bábegyüttesnek. Az együttes intézménnyé szerveződése óta, azaz 1993-tól volt a bábszínház igazgatója. 2025 végén vonult nyugdíjba. A bábszakmában töltött mintegy félévszázados pályájáról beszélgettünk vele.

Csaknem 100 színházi előadást tudhat maga mögött Szabó K. István, aki a magyar színházi alkotók középgenerációjának egyik meghatározó egyénisége. Pályáját Székelyudvarhelyen kezdte, azóta a magyar nyelvterület számos színházában megfordult már, legutóbb Sopronban és Nyíregyházán is voltak bemutatói, most, a vele készült beszélgetés adásba kerülésekor már Szatmárnémetiben próbálja a Németh László Iszony című regényéből írt színpadi adaptációját. Sokszínű, kísérletező kedvű, határozott formavilágú alkotó, aki művészeti vezetőként több színházban is igazi társulatépítő munkát végzett. Műsorunkban most őt ismerhetik meg a hallgatók.

A Művészbejáró mai adásában ezúttal egy animációs alkotót mutatunk be. B. Nagy Ervin 2011-ben diplomázott a MOME animáció szakán. Dolgozott külföldi stúdiókban, a Kecskemétfilmnek és Richly Zsolt Luther animációs műhelyében is, 2014 óta pedig egy 13 részesre tervezett sorozaton munkálkodik, amely a magyar olimpikonok gyerekkoráról szól. A mintegy 8 perces részekből álló „CSEREBOGARAK” című animációs széria mindegyik epizódja más sportolót, másik sportágat mutat be, leginkább a bajnokok ifjúkorára fókuszálva. Az eddig elkészült öt epizódban az úszó Egerszegi Krisztina, a kardvívó Kárpáti Rudolf, a sakkozó Polgár-lányok, az ökölvívó Papp László, az öttusázó Balczó András életének egy-egy különleges pillanata látható. Az animációs alkotót saját munkája és tervei mellett a magyar animáció helyzetéről is kérdezzük a műsorban.

Európa mérhetetlen kincsesláda, teli sokféle gyönyörű kulturális értékkel, amelyeket nemcsak a több különböző nemzet, hanem a számtalan itt élő nemzetiség is képvisel. Ezeknek az értékeit meg kell őriznünk és meg kell mutatnunk egymásnak, hiszen ettől leszünk többek és jobbak. Ezeket a gondolatokat is megfogalmazta Rusz Milán, a Magyarországi Szerb Színház vezetője, akivel a magyarországi nemzetiségi színházak Jelen/Lét fesztiváljának nyitó kerekasztal-beszélgetése után váltottunk szót. A magyar-szerb kulturális évad és a nemzetiségi-kisebbségi színházak alakuló világszervezete – ezekről a témákról is beszélgetünk a magyar-szerb kulturális évad miniszteri biztosával a Művészbejáróban.

A vers az „húsleves”, hosszú ideig kell főzni, és meg kell adni a módját az elfogyasztásának is – mondja Lőrincz P. Gabriella, akinek immár tizedik kötete jelent meg. A beregszászi születésű író-költő ezúttal verseskötettel jelentkezett, amelyben istenes verseit gyűjtötte össze. A Művészbejáróban vele beszélgetünk, legújabb verskollekcióján kívül a kárpátaljai magyarság helyzete és még a mesterséges intelligencia is szóba kerül. És egy-egy költemény is elhangzik a frissen megjelent kötetből, a szerző tolmácsolásában.