Akvarell
kulturális paletta
Valami hallik Dániában – avagy a rockosított Hamlet
Bevásárlólisták, napi történések, lírai önvallomások – írói naplók a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Aki a Kulcsban és a Kispipában játszva lett világhírű – Seres Rezső és a XXI. századi népszerűség
Elhangzott: 2025.01.30. 15:04
Ha egy plakáton azt a névsort olvassuk, hogy: Shakespeare-Zalán Tibor-Szűts István-Seregi Zoltán, akkor a Hamletrock előadásról van szó. A Békéscsabai Jókai Színház csapta azt ígéri: nem hagyományos musical formában dolgozzák fel a jól ismert történetet. A két generáció küzdelmében ezúttal a fiatalok próbálják helyreállítani az erkölcsi rendet, sőt a dán királyfi olyan segítséget kap, amely megváltoztatja a szellem-jelenet értelmezését. (Premier: február 7. , díszbemutató: február 15.) A darab zeneszerzőjével, Szűts Istvánnal a Kormorán együttes billentyűsével Nagy György András ült be a Katolikus rádió stúdiójába.
Van amelyik elfér a tenyérben, de akad olyan is, amit falra lehet akasztani. Kerülhet egy iskolásfüzetbe, vagy akár díszkötésbe is. Lehet kézzel vagy gépel írni, netán hang-, vagy videokazettára rögzíteni. Ez a napló. Ami írók esetén későbbi művek csíráit is tartalmazhatja. Erre vonatkozik Füst Milán önkritikus és be nem váltott utasítása, hogy „Halálom esetén elégetendő”. Ez lett a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának címe. (Látogatható: augsuztus 15.) A helyzet ellentmondásosságáról is kérdezte a tárlat kurátorát, Borbás Andrea muzeológust munkatársunk Zsoldos Szilvia.
„Az az embertípus volt, aki az életadta minden tragédia, baj, megpróbáltatás felett győzni tud, s győzelmet biztosító fegyvere: a dal... és a mosoly.” – így jellemezték Seress Rezsőt, a zeneszerzés kistermetű nagymesterét, aki ugyan nem tanulta a muzsikát mégis világhírű lett. Bár legismertebb slágere: a „Szomorú vasárnap” megnyitotta előtte az utat Amerikába, ő mégis maradt, és törzshelyén várta azokat, akik élőben szerették volna hallgatni zongorajátékát, énekét. Erre a vendéglátóegységre utal Fesztbaum Béla estje a Dalok a Kispipából, amely jó egy évtizede van műsoron a Kék Duna Koncert-Szalonzenekar és az együttest vezető Berki Sándor hegedűművész segítségével. (Az előadás legközelebb február 15-én lesz látható 19 órától az Óbudai Társaskörben, vagyis Budapesten, a III. kerületben a Kiskorona utca 7. szám alatt.) Kovács Éva Rebecca a darab főszereplőjével beszélgetett.
Kép: Szűts István a Katolikus rádió zongorájánál
Kapcsolódó képek:
2025. november 18.
kedd
15:04 |
 |
Akvarell
kulturális paletta
-Prózamaratonon Zöldy Pállal
-Meló Lajos domonkossal a Maria Maggiore-bazilikában
-Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Tóth J. András
» bővebben...Harmadik alkalommal rendezték meg a Prózamaratont a szervezők: a Magyar Napló Kiadó, a Magyar Írószövetség, és a Magyar Katolikus Rádió.
Húsz író várta az érdeklődőket Az év novellái 2025 antológia szerzői közül a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A hétórás maraton alatt óránként három-négy írót kérdeztek pályatársak és kulturális újságírók, a szerzők pedig felolvastak novelláikból. Magazinunkban az alkotók közül az antológiában Álomcsabda című novellájával szereplő Zöldy Pált kértük mikrofon elé.
Ferenc pápa tavaly december 24-én nyitotta meg a 27. szentévet, vagy más néven a jubileumi évet. A szentévben Rómába zarándokolt Szerdahelyi Csongor is, s a négy pápai bazilika egyikében, a Santa Maria Maggioréban is járt. A bazilika gyóntatói domonkos szerzetesek, akiknek a perjele Meló Lajos atya, aki a templom olyan részeibe kalauzolta kollégánkat, amelyeket kevesen láttak.
Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő néhány programjára hívjuk fel tisztelt figyelmüket.
|
2025. november 17.
hétfő
15:04 |
|
 Akvarell
kulturális paletta
Sárkányok Kabul felett,
William Blake - Menny és Pokol házassága,
Keresztes Dóra: Csillagjáró
szerkesztő: Szentimrei Kristóf
» bővebben...November 20-tól látható a hazai mozikban a Sárkányok Kabul felett című magyar háborús akciófilm, amely egy 2021-es afganisztáni mentőakció alapján készült, fikciós elemekkel kiegészítve. A történet alapját a Sámán Pajzs nevű katonai hadművelet képezi, mely során a Magyar Honvédség több mint 500 embert, köztük majdnem 200 gyermeket szabadított ki Kabul ostromlott városából – nemcsak magyar, hanem amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat is. A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült alkotás Dyga Zsombor rendezésében valósult meg, akit Szentimrei Kristóf kérdezett.
Menny és Pokol házassága címmel először nyílt kiállítás Magyarországon William Blake költő és festőművész alkotásaiból a Szépművészeti Múzeumban. A január 11-ig megtekinthető tárlat a londoni Tate múzeum gyűjteményéből válogatva a brit képzőművészet és irodalom kiemelkedő alakjának legjelentősebb műveit tárja a látogatók elé, miközben bemutatja a szigetország történelmének egy különösen mozgalmas időszakát. Fülöp Tamást Cser Judit művészettörténész, múzeumpedagógus vezette körbe a kiállításon.
Képek és filmek, égi és földi. Keresztes Dóra grafikusművész Csillagjáró című kiállításán vers- és könyvillusztrációi mellett animációs filmjei és szakrális munkái is láthatóak január 11-ig a Műcsarnokban.
„Grafikáinak míves szépsége a középkori fametszetek világát idézi, szakrális alkotásai az erdélyi kazettás mennyezetek vizualitásából táplálkoznak, animációs filmjei pedig mozgóképbe formált vizuális költészetként értelmezhetők.” – írta róla a kiállítás kurátora, Garami Gréta művészettörténész. Először őt, majd Keresztes Dóra grafikusművészt Zsoldos Szilvia kérdezte.
A tárlathoz kapcsolódóan november 23-án, vasárnap délután 3 órától exkluzív tárlatvezetés lesz Láng Orsolya költővel, animációs-filmrendezővel, december 14-én pedig egy zenével és versekkel színesített beszélgetésre kerül sor, melynek résztvevői Keresztes Dóra mellett Török Máté, Orosz István és Nagy Borbála Réka.
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
Fotó a Csillagjáró című kiállításról (Zsoldos Szilvia/MKR) |
2025. november 14.
péntek
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Kárász Eszter Piaf-estje.
A balatonfüredi Jókai villa.
A Hagyományok Háza pályázata.
Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
» bővebben...Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.
|
2025. november 13.
csütörtök
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Szerkesztő: Nagy György András |
2025. november 12.
szerda
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál: tárlat
Jókai Mór Füreden
Bősze Ádám: Mozart bikiniben
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
» bővebben...Jókai Mór, József Attila és Nagy László műveihez készült mai illusztrációkat mutat be a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlata, melyen azok a képek szerepelnek, amelyek a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál pályázatára érkeztek. A mai kor vizuális nyelvén készített alkotásokon keresztül klasszikusaink szövegei is új értelmezést kaphatnak, így közelebb kerülhetnek a fiatal olvasókhoz is. Révész Emese művészettörténész, a Budapesti Illusztrációs Fesztivál, azaz a Billufeszt egyik alapítója Tóth Zsófiának mesél magáról a fesztiválról és a PIM-ben látható tárlatról. Szóba kerülnek a pályázaton első három díjat elnyert művészek is.
Lassan lezárul a Jókai-emlékév, amit a „nagy mesemondó” születésének 200. évfordulója alkalmából hirdettek meg. De Jókai Mór és Laborfalvy Róza balatonfüredi villája továbbra is várja a látogatókat. A kora eklektikus stílusban épült nyaralóhoz az író több regénye és számos, a fővárosi lapok számára írt elbeszélése és fürdői témájú cikke is kötődik. A felújított Jókai-villa 15 éve emlékházként, az országban szinte egyedülálló íróház-enteriőr típusú kiállítással várja látogatóit, felidézve a szellemi miliőt, bepillantást engedve a család füredi mindennapjaiba úgy, mintha azoknak magunk is részesei lennénk. Hogy ki volt Jakli és hogyan jutott le Jókai annak idején Füredre, és mivel foglalatoskodott, amikor éppen nem írt? Rétfalviné Balogh Judit tárlatvezetőtől erre választ kap a helyszínen Zsoldos Szilvia.
Mi történik akkor, ha az ember nem a zeneművek felől igyekszik megismerni a muzsika nagyjainak életét? Hiszen a zeneszerzők is koruk gyermekei voltak: jöttek-mentek, ettek-ittak, sőt ruhát is hordtak! Bősze Ádám ismét különleges szemszögből és fergeteges humorral vezeti be az olvasókat a klasszikus zene izgalmas világába – ezúttal a zeneszerzők öltözködési szokásai mentén kalandozhatunk évszázadról évszázadra, dallamról dallamra. A budapesti könyvbemutatón a szerzőt Fazekas Gyöngyvér kérdezi a kötet születésének ötletéről. |
2025. november 11.
kedd
15:04 |
|
 Akvarell
kulturális paletta
20 éves Kárász Eszter Padam estje
Szohó mester utolsó teája - Cyril Gely kisregénye
Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Csuth Judit
» bővebben...A képen Kárász Eszter (fotós: Szeidl Mariann). |
2025. november 10.
hétfő
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Táncköltészet, divat és gasztronómia a hagyományőrzés jegyében
szerkesztő: Szentimrei Kristóf
» bővebben...zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Az Alvó szegek című produkció nem pusztán egy táncelőadás, hanem intellektuális kihívás: a mozdulat és a vers dialógusa, melyen keresztül klasszikussá vált koreográfiák és új darabok építenek hidat múlt és jelen között. Fülöp Tamás beszélgetőtársa az előadás rendezője, Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője volt.
Az előadás premierje november 12-én, szerdán este 7 órakor lesz a Nemzeti Táncszínházban, a következő időpont pedig december 2-án lesz, szintén 19 órai kezdettel.
Ha a divatban járatos ember meghallja a „kis fekete” kifejezést, akkor egyből Coco Chanel, a felejthetetlen és megkerülhetetlen francia divattervezőnő jut az eszébe – még akkor is, ha ezt a budapesti Hagyományok Háza programjai között olvassa, ahol idén ismét meghirdették az országos tervezői pályázatot ugyanezzel a címmel.
Miben más ez, mint Chanel kis feketéje? És miért épp ezt a címet adták a pályázatnak, valamint az október 11-én megrendezett bemutatónak? Ezekre a kérdésekre ad választ Kovács Éva Rebeccának Szabó Erzsó, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Szakcsoport szakmai munkatársa.
Különleges kulináris utazásra hívja az érdeklődőket Kiss Mona speciális gasztroblogger legújabb könyve, amely kizárólag a magyar konyha gyöngyszemeit mutatja be, méghozzá teljesen újragondolva.
A kötet minden receptje glutén-, tej-, tojás-, cukor-, szója-, mogyoró- és élesztőmentes, vegán, valamint kész lisztkeverék nélkül készült, miközben olyan népszerű vagy épp kevésbé ismert fogások is helyet kapnak a könyvben, mint a Gundel palacsinta, a Budapest szelet, a krumplis tészta vagy a pásztortarhonya.
Hogy miként lehet összeegyeztetni a hagyományőrzést az egészséges és tudatos étkezéssel, erre volt kíváncsi Szentimrei Kristóf, aki telefonon kérdezte Kiss Monát. |
2025. november 07.
péntek
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Az elmúlt hét legérdekesebb anyagaiból válogatunk.
Szerkesztő: Zsoldos Szilvia |
2025. november 06.
csütörtök
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
A Bábjátékos - életről, halálról
Jókai operettszínpadon
Zene- és könyvközelben Juhász Előddel
Szerkesztő: Nagy György András
» bővebben...A darab címszereplője a „Bábjátékos” talán előadásra készül. Egyfajta tragikomédiát mutatna be, ami közben előttünk játszódik. Eszköze életre kel – a darabban kettős szereposztásban táncművészek alakítják. A nézőben úgy teljesedik ki a kép, ahogy a kirakós darabkáit összeilleszti. A mű olyan módon beszél a vészkorszakról, ami leginkább az Oscar-díjas „Az élet szép” című filmmel rokonítható. Nagy György András beszélgetőtársa Újhelyi Kinga, a debreceni teátrum tagja, aki alakításáért az idei Országos Színházi találkozón megkapta a legjobb női mellékszereplő díját.
Javában készül A cigánybáró premierjére (november 21.) a Budapesti Operettszínház. Ifj. Johann Strauss ezt a művét a Jókai Mór kisregényéből készült librettóra komponálta, így ez a bemutató a nagy mesélő emlékévéhez is kapcsolódik. A produkciót Bozsik Yvette rendezte. Az egyik szereposztás Szaffija Lévai Enikő lesz, akit nemrég, a Magyar Operett Napján az évad operettszínészének választott a teátrum. A művésznőt Ungvári Judit kérdezte.
"Életem zeneközelben - kiválóságok, kalandozások, kulisszák" címmel mutatták be nemrégiben Juhász Előd legújabb könyvét. Rádiónk munkatársával és egyben a kötet szerzőjével Fülöp Tamás beszélgetett – aki benyomásait úgy fogalmazta meg, hogy „Legendás találkozások igazi legendákkal, rengeteg zene, rengeteg utazás – és ki tudja, még hány kötetre való történet”.
|
2025. november 05.
szerda
15:04 |
|
Akvarell
kulturális paletta
Kecskeméti Katona József Múzeum Lechner Ödön kiállítás
Saly Noémi: Se nem Buda, se nem Pest...
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
» bővebben...A magyar századfordulós-szecessziós építészet stílusteremtő mestere, Lechner Ödön munkásságát mutatja be a Kecskeméti Katona József Múzeum szabadtéri kiállítása. A 180 éve született alkotó szorosan kötődik Kecskeméthez, a főtéri tablókiállításon valamennyi e városhoz kötődő művét láthatják az érdeklődők. A számtalan képi illusztráció a kész épületek mellett tervezési fázisban maradt munkákat is bemutat. A kiállítást Gyergyádesz László művészettörténész, a múzeum képzőművészeti osztályának vezetője állította össze. Vele beszélgetett Tóth Zsófia - elsőként a szabadtéri kiállítások sajátosságairól.
„Ahogy már meséltem, úgy kezdődött az egész, hogy a gépem mindenféle titkos bugyraiból egyre-másra bukkantak elő vagy harminc munkás év alatt született kisebb-nagyobb cikkek, tanulmányok, konferencia- és köszöntő kötetekbe írt dolgozatok. Kiadóm biztatására elkezdtem őket összerakni, akkor kiderült, hogy ebből nem egy könyv lesz, hanem kettő. Izé, három.” – írja Saly Noémi a Se nem Buda, se nem Pest… de nem kevés evés című kötetének bevezetőjében. Az MNM KK Országos Széchényi Könyvtárban a Széchényi könyvesteken találkozott a szerzővel Fazekas Gyöngyvér és kezdtek beszélgetni a könyv kapcsán. |
2025. november 19.
szerda
15:04 | Akvarell
kulturális paletta
Magyar Aranykulcs – Szállodai portások a vendégekért tárlat
Fábri Anna: Varázslat és valóság
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
» bővebben...Az elegáns szállodák világába kalauzolja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kiemelt tagintézményének, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak az új időszaki kiállítása, mely A Magyar Aranykulcs – Szállodai portások a vendégekért címmel nyílt meg. Az aranykulcs azoknak a szállodai munkatársaknak a szervezetére utal, akik elegáns hotelekben igyekeznek segíteni a vendégeknek a hétköznapi élet területein is: ők a concierge-ek. Az aranykulcsosok a concierge szakma elitjét képviselik. Szervezetük nemzetközi szinten is jelentős. A tárlat Magyar Aranykulcs történetét mutatja be. Hegedűs Krisztián kurátort a kiállító térben kérte mikrofon elé Tóth Zsófia.
Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész a magyar szak elvégzése után került a könyvkiadás világába, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. Később egyetemi oktató lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban. A kötetről és az emlékezésről Fazekas Gyöngyvér kérdezte. |
2025. november 20.
csütörtök
2:00 | Akvarell (ism.)
kulturális paletta
Magyar Aranykulcs – Szállodai portások a vendégekért tárlat
Fábri Anna: Varázslat és valóság
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
» bővebben...Az elegáns szállodák világába kalauzolja a látogatókat a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kiemelt tagintézményének, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak az új időszaki kiállítása, mely A Magyar Aranykulcs – Szállodai portások a vendégekért címmel nyílt meg. Az aranykulcs azoknak a szállodai munkatársaknak a szervezetére utal, akik elegáns hotelekben igyekeznek segíteni a vendégeknek a hétköznapi élet területein is: ők a concierge-ek. Az aranykulcsosok a concierge szakma elitjét képviselik. Szervezetük nemzetközi szinten is jelentős. A tárlat Magyar Aranykulcs történetét mutatja be. Hegedűs Krisztián kurátort a kiállító térben kérte mikrofon elé Tóth Zsófia.
Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész a magyar szak elvégzése után került a könyvkiadás világába, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. Később egyetemi oktató lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban. A kötetről és az emlékezésről Fazekas Gyöngyvér kérdezte. |
2025. november 20.
csütörtök
15:04 | Akvarell
kulturális paletta
Jane Teller: Semmi c. kötete, emlékkönyv Kerényi Gráciáról, Laki Péter az Operettszínház művésze
Szerkesztő: Fülöp Tamás
» bővebben...„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Először betiltották, aztán kötelező olvasmány lett, és 25 évvel a megjelenése után is kihagyhatatlan. Janne Teller Semmi című kisregénye botrányból lett világsiker, közel 2 millió eladott példánnyal. Illés Andreával, a kötet szerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút.
1925. április 9-én született Kerényi Grácia, Óbuda Díszpolgára, a lengyel irodalom kiváló magyarországi népszerűsítője, aki mindkét ország irodalmi életében maradandót alkotott. Az írónő az 1960-as évek elején költözött a Fő tér 2. számú patinás ház második emeleti, tágas lakásába, amely 1971-ig volt lakóhelye. Élete azonban egyetlen nagy utazás volt Magyarország és Lengyelország között: két városban, Budapesten és Varsóban volt otthona, és mindkettőt sajátjának vallotta. Az útkeresés, az identitás kérdésének tisztázása számára elsősorban a kulturális gyökerek mélyebb megértésében rejlett. A kultúra volt a kapocs, amelynek révén otthon érezhette magát itthon és lengyel földön egyaránt. 2014-ben posztumusz Óbuda Díszpolgárává választották. A halálának negyvenedik, születésének századik évfordulója alkalmából Kerényi Gráciáról megjelent emlékkönyv bemutatóján Szerdahelyi Csongor járt.
Laki Péter a Budapesti Operettszínház vezető táncos-komikusa operettek mellett musicalekben és operákban is rendszeresen játszik. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Fényes Szabolcs klasszikus operett-műveinek komikus szerepei mind-mind repertoárján szerepelnek. Ungvári Judit operett sorozatának következő részét hallhatják. |
2025. november 21.
péntek
2:00 | Akvarell (ism.)
kulturális paletta
Jane Teller: Semmi c. kötete, emlékkönyv Kerényi Gráciáról, Laki Péter az Operettszínház művésze
Szerkesztő: Fülöp Tamás
» bővebben...„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”
Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Először betiltották, aztán kötelező olvasmány lett, és 25 évvel a megjelenése után is kihagyhatatlan. Janne Teller Semmi című kisregénye botrányból lett világsiker, közel 2 millió eladott példánnyal. Illés Andreával, a kötet szerkesztőjével Fülöp Tamás készített interjút.
1925. április 9-én született Kerényi Grácia, Óbuda Díszpolgára, a lengyel irodalom kiváló magyarországi népszerűsítője, aki mindkét ország irodalmi életében maradandót alkotott. Az írónő az 1960-as évek elején költözött a Fő tér 2. számú patinás ház második emeleti, tágas lakásába, amely 1971-ig volt lakóhelye. Élete azonban egyetlen nagy utazás volt Magyarország és Lengyelország között: két városban, Budapesten és Varsóban volt otthona, és mindkettőt sajátjának vallotta. Az útkeresés, az identitás kérdésének tisztázása számára elsősorban a kulturális gyökerek mélyebb megértésében rejlett. A kultúra volt a kapocs, amelynek révén otthon érezhette magát itthon és lengyel földön egyaránt. 2014-ben posztumusz Óbuda Díszpolgárává választották. A halálának negyvenedik, születésének századik évfordulója alkalmából Kerényi Gráciáról megjelent emlékkönyv bemutatóján Szerdahelyi Csongor járt.
Laki Péter a Budapesti Operettszínház vezető táncos-komikusa operettek mellett musicalekben és operákban is rendszeresen játszik. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Fényes Szabolcs klasszikus operett-műveinek komikus szerepei mind-mind repertoárján szerepelnek. Ungvári Judit operett sorozatának következő részét hallhatják. |
2025. november 21.
péntek
15:04 | Akvarell
kulturális paletta
A hét legérdekesebb témáiból válogatunk
Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
» bővebben...Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta |
Akvarell
Akvarell
