Messzelátó

Elérkeztünk az idei év utolsó Messzelátójához. Műsorunkban olyan felvételek közül válogatok, melyek idő hiányában egy-egy településhez kapcsolódóan, kimaradtak az elhangzó adásból.
Két város választottam. Az első Kiskunfélegyháza, a vármegye talán legszebb virágos és zöld felületekkel beültetett belvárosával, összeboruló platánfa sugárútjával, szecessziós épületeivel nagyon lenyűgözött.
A másik, a számomra megunhatatlan Ópusztaszer, ahol volt szerencsém a nyár talán legmelegebb napján 40 fokot súroló tikkasztó hőségben interjúkat készíteni. Próbálna az ember most visszaidézni belőle néhány fokot télre, de hát ez ugye nem megy.
Viszont mindkét helyszínen olyan sok látnivaló akadt, hogy a beszélgetések egy részét eltettem, mondjuk úgy hűvösebb téli napokra, mint a mai is.

Műsorunkban Somogy vármegyébe, a Kis-Balaton fővárosába, Vörsre látogatunk.
Itt található Európa legnagyobb beltéri Betleheme. A különleges alkotást immár 76 éve karácsony előtt építik fel a község Szent Márton templomában.
Idei vendégmarasztaló újdonság még, egy 7 állomásos 3 km hosszú túraútvonal, mely felfűzi és bemutatja a község látnivalóit, kultúrtörténeti értékeit. Köztük van a Tájház, a Tűzoltó múzeum, Gulyás József az első kócsagőr síremléke és természetesen Charlie és Kele Vörs híres gólyái.

- Antik tárgyak sokasága és egy hangulatos kávézó Doboz község régi malomépületében.
- Egykor zárdaiskola, ma panzió – milyen emlékeket őriztek meg az új feladattal ellátott intézményben?
- Méhész hölgy, aki édesapja után kezdett el méhekkel és mézkészítéssel foglalkozni, ma már az újkígyósi „Portéka” közösség tagja.
- S végül mióta és miért van ezüst kakas a dévaványai református templom tornyának csúcsán?
Messzelátónk mai adásában ezekről hallhatnak.

A község Békés vármegye legöregebb települése, 1075-ben hasonló névalakban, már említést tettek róla egy oklevélben.
Itt találkozik a Fekete és a Fehér-Körös, s a folyó innen már Kettős-Körösként folytatja útját. Egy lecsatolt ága átszeli a községet, körbeöleli a hangulatos kastélyparkot, ahol a Wenckheim család épített örökségét csodálhatjuk. Kilátogatunk a Sámson és Eszter legendáját őrző dobozi erdőbe, a szanazugi vízpartra és megnézzük az idén megnyitott Postamúzeumot.
Utazási műsorunkban ezekről lesz szó.

Messzelátónk mai adásában Lőkösházára utazunk. Természetesen vonattal, hiszen nemzetközi határátkelő lévén, a fővárosból vasúti fővonalon, Szolnok érintésével, átszállás nélkül egészen Aradig, majd onnan Románia több nagyvárosába is eljuthatunk. S hogy miért érdemes leszállni Lőkösházán a vonatról? Milyen értékei, látnivalói s a történelemkönyvekben is ritkán említett eseményei és emberi példái vannak az idén 75 éves községnek?

A turizmusban rejlő lehetőségekről, a most is zajló fejlesztésekről, a község bővülő kínálatáról, értékeiről és a megvalósulás előtt álló tervekről beszélgetünk.

-Milyen természeti és történelmi értékeket rejt a dombóvári Szigeterdő?
-Hogyan és miért került Dombóvárra a Kossuth szoborcsoport, mely egykor a budapesti parlament előtt állt?
-Milyen idős a szigeterdei lakótorony téglagyűjteményének legöregebb téglája?
-Kinek a nevét viseli a Rákóczi túrós és milyen alkalomból ismerte meg a nagyvilág a dombóvári kötődésű finomságot?
-Hal, madár és horgászparadicsom a dombóvári tőzeges tavaknál.
Messzelátón mai adásában Tolna vármegye egyik meghatározó településére látogatunk.

Utazási műsorunk mai adásában rövid sétát teszünk Orosháza főterén; felkeressük a Vízellátás-történeti gyűjteményt, megnézzük az evangélikus műemlék templomot és 40 méter magas tornyának karzatáról csodáljuk az alföldi város őszi szépségét.
Ezt követően szó lesz a helyi értéktár elemekről, majd a város szülötte, Thék Endre bútor és hangszerkészítő mester életéről.
-
Orosházát egykor az ország legnagyobb falujaként tartották számon, majd 1946-ban városi rangot kapott. Fejlett ipara mellett gyógy és termálvíz kinccsel, természeti értékekkel, számos épített örökséggel is büszkélkedhet. Fő turisztikai vonzereje a város mellett elhelyezkedő gyógyhely minősítésű Gyopárosfürdő. Hangulatos a belváros, itt találjuk a kulturális pontokat és több köztéri alkotást, melyek segítségével ízelítőt kaphatunk Orosháza múltjából.

Mit neveznek a makóiak bigecsnek? Hány Makovecz Imre által tervezett épület található a Maros parti városban? Milyen sajátosságai vannak a makói gyógyiszapnak, gyógyvíznek? És végül, de nem utolsó sorban hol, s milyen magasan kanyarog a település lombkorona ösvénye?
Makó nevét legtöbbször még ma is a hagymával együtt emlegetik. Bár sajnos a termesztése visszaszorulóban van, a város lakóinak életét egykor meghatározó tevékenységre épületek, köztéri szobrok, ételek, csemegék utalnak.
Az utóbbi években Makó a dél-alföldi régió meghatározó turisztikai településévé fejlődött. Minden adott, ami egy néhány napra, vagy hétre érkező látogató igényeit kielégítheti, hiszen igen gazdag a város kínálati palettája.
Messzelátónk mai adásában Makóra, Csongrád-Csanád vármegye legdélebben fekvő határ-menti városába látogatunk.