Akvarell

Elsöprő magyar győzelemként számolt be a hazai sajtó a Los Angelesben megrendezett nemzetközi Liszt—versenyről. Tény, hogy a díjakat és helyezéseket összesítve valóban kiemelkedik az énekes Lökösházi Mária és a zongorista Szirtes Máté teljesítménye. Utóbbi egyébként, aki a Zeneakadémia mesterszakos hallgatója, nem is tagadja milyen jó élmény volt számára ez a megmérettetés különösen azért, mert a Mefisztó-keringő szerzője példaképnél is több számára. A nyertesek közös hangversennyel várnak mindenkit február 15-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.Nagy György András interjúja.

44 igen 24 nem és 3 tartózkodás mellett szavazta meg a múlt év decemberében az Óbudai Árpád Gimnázium nevelőtestülete, hogy az intézmény az új tanévtől, vagyis tulajdonképpen már idén nyártól a nemzeti Közszolgálati Egyetem gyakorlóiskolája legyen. A felsőoktatás intézményben alig fél éve alakult meg a Nemeskürty István tanárképző kar. Szerdahelyi Csongor Nánay Mihály történészt hívta fel, aki egyrészt a gimnázium tanára, másrészt az NKE tanárképzésért felelős rektori megbízottja.

„…ma már nem is jöhet számításba oly fürdőhely, nyaralótelep, vagy utazóktól többé-kevésbbé gyakran látogatott város, melyben saját képeivel díszített emlék levelezőlapokat ne árulnának s ezenkívül minden kiállítás vagy más nagy «sokadalom» alkalmából rögtön megjelentek a képes levelezőlapok, hogy ebben a telefonos és fonográfos korszakban legalább a képét is mutassuk be annak a helynek, ahol levelünk írásakor időztünk.” 1897-ből származik a hallott idézet, megmutatva milyen messzire nyúlik vissza a képeslap múltja. Ha valaki ennél többet szeretne tudni, sőt látni, az keresse fel a Budavári Palota Csikós udvarát, még február 10-ig megteheti. A „Boríték nélkül” című tárlaton sok régi, különleges darab felnagyított másolata tekinthető meg. Zsoldos Szilvia először Török Róbert történészt, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigazgatóját majd Veress Kinga főmuzeológust, a kiállítás egyik kurátorát kérdezte.

Kép: Szirtes Máté a Katolikus rádióban

Fülünkben még a név: "Járai Judit, az MTV tudósítója jelenti..." 37 éve dolgozik a közmédiánál Járai Judit külpolitikai újságíró, akinek olyan műsorok tették emlékezetessé a nevét, mint pl. a Panoráma, a Harminc perc alatt a Föld körül c. nemzetközi magazin, valamint a Világóra szerkesztő-műsorvezetőjeként hallgathattuk őt a rádióban. Most az amerikai elnökválasztás alkalmából beszélgetett vele, Járai Judittal Kövesdy Zsuzsa.

A 20. század egyik nagyon fontos magyar alkotója volt Moholy-Nagy László, aki életének nagy részét emigrációban töltötte. A világot járva nem csak ismert, de elismert alkotó lett, aki a Tate galériától kezdve, a New Yorki Metropolitanen át, a Los Angeles County Museumig mindenhol otthon van – legalábbis képeivel. Igazi öröm volt, amikor egy adományozás folytán a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe került Moholy Architektúra 1. című kétoldalas képe. A felajánlást tevő Salgo Trust for Education kurátorával, Botár Olivérrel a kép történetéről, Moholy ars poeticájáról és Architektúra I/ Konstrukció kék alapon című festményéről beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter

Magda, a Szabó címmel látható kétszemélyes színházi előadás a Klebelsberg Kastélyszalonban január 26-án 19 órakor. A két főszerepet, Szobotka Tibort és Szabó Magdát a Mészáros Tibor-Krajcsi Nikolett színészházaspár alakítja, Mészáros Tibor pedig egyben a darab rendezője.
Az előadás, mely már több éve fut különböző helyszíneken, arra nyújt lehetőséget, hogy betekinthessünk az író házaspár hétköznapjaiba, egymáshoz fűződő kapcsolatukba, valamint képet kaphatunk arról is, milyen közegben kellett alkotniuk az '50-es években. A darab producerével, Porkoláb Gyöngyivel Tóth Zsófia beszélgetett.

„Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ” – ezzel a címmel mutatja be legújabb darabját az Udvari Kamaraszínház, amely egy második világháborús kémtörténeten keresztül tárja a közönség elé a magyar James Bond és a kor ünnepelt színész- és sanzonénekesnőjének szerelmi kapcsolatát.
A két felvonásos előadásban kémek, politikusok és művészek sorsai keresztezik egymást, miközben felcsendülnek a korszak legismertebb dallamai a Karády Katalint megformáló Orbán Bori révén. Vele, valamint a Jászai-díjas Andrási Attilával, a darab rendezőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Műsorunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben ezúttal színházi estet, filmfesztivált, tárlatvezetést és több kiállítást is a figyelmükbe ajánl a következő napok eseményeiből Zsoldos Szilvia.

- Rendhagyó, fényjátékkal egybekötött kamarakoncert a Budapest Music Centerben

- Kezdetét vette a 38. Kárpát-medencei helyesírási verseny

- Koncertet, kiállításokat, mesedarabot és színházi előadást is ajánlunk figyelmükbe a következő napok eseményeiből

Szerkesztő: Fülöp Tamás

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Nap Kiadó irodalmi, irodalomtörténeti, művészeti tárgyú könyvei évtizedek óta kultúrtörténeti jelentőségűek. Híres arról, hogy nem lehet rajtakapnia kiadót, hogy választásában, igényeiben, vállalásában hibázna, a színvonalat - bármi nehézségek hatására- csökkentené, engedményeket tenne, könnyebben járható útra térne. A Nap Kiadó vezetőjét Sebestyén Ilonát Kövesdy Zsuzsa faggatja a siker titkáról.

Izgalmas dolog két művészeti ág határmezsgyéjén járni. Erre vállalkozott Kohut-Görömbei Luca, aki üvegékszereivel formabontó módon igyekszik újat alkotni az üveg- és az ötvösmunka területén is. Munkái anyagközpontúak. Technológiától függetlenül keresi az üvegben rejlő érdekességeket, mind formai, mind fénytani szempontból. Az alkotót Fazekas Gyöngyvér kérdezi az alkotás kihívásairól.

Az egykori budai szőlők védelmezőjének, Szent Vincének emlékére a Gellért-hegy oldalában emelt szobor talpazatánál évente, Vince napján szőlővessző koszorút helyeznek el és "Vince vesszőt" ajándékoznak a Promontor Borlovagrend tagjai a megjelenteknek. Ilyenkor Szent Vince közbenjárását kérik a jó szőlőtermés érdekében, aminek hatása reméljük megtörténik majd, hiszen ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. A jó termés reményében a rendtagok és vendégeik újborral köszöntik majd egymást. Sárkány Péterrel, az esemény fő szervezőjével Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Barcsay Jenő a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja. Több mint hat évtizedes művészi pályája során a legkülönfélébb műfajokban és technikákban alkotott, emellett pedig művészpedagógusként is komoly örökséget hagyott maga után.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem számos kiállítással, valamint könyvbemutatókkal és konferenciával is tiszteleg a Kossuth-díjas festő- és grafikusművész munkássága előtt, melynek kapcsán Fehér Ildikó művészettörténészt Szentimrei Kristóf kérdezte.

Kövi Szabolcs zeneszerző és fuvolaművész nem ismeretlen a meditatív zenét kedvelők körében. Zenéjét éppúgy ismerik és használják az egészségügyi intézmények, valamint azok, akik csak relaxálni, pihenni szeretnének. Balatonalmádiban lévő otthonában saját készítésű Zen-e szobájában beszélgetett vele Kovács Éva Rebecca a művész úr pályájáról és a zene gyógyító erejéről.
Legközelebbi koncertjére január 26-án 17 órakor kerül sor Budapest V. kerületében, a Napfényes Rendezvényteremben, melynek címe: „Körforgás – Az örökkévalóság áramlása”.

Január 16-án a Zeneakadémián kerül sor immár hagyományosan a ferencesek jótékonysági koncertjére, melyen idén olyan neves előadók lépnek fel, mint Kelemen Barnabás és Kokas Katalin hegedűművészek, valamint a Grammy-díjra is jelölt Söndörgő együttes.
A koncert különleges zenei utazásra invitál, amelyen a tradicionális népzene találkozik Bartók Béla kompozícióinak páratlan világával, miközben az esemény teljes bevételét a gyöngyösi Autista Segítő Központ támogatására fordítja a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány.
A ferencesek jubileumi sorozatának keretében megrendezendő koncertről Kardos Csongor ferences szerzetessel, valamint Ébner Orsolyával, a Ferences Alapítvány ügyintézőjével Szentimrei Kristóf beszélget.