Akvarell

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy Magyartanár-életműdíjat kapott Korzenszky Richárd bencés szerzetes, emeritus perjel. Pályafutását, munkásságát; könyveit, írásait, előadásait és művészi fényképeit sokan megismerhették, és azt is, mi mindent tett az általa vezetett intézményekért, vagy annak idején például miniszteri biztosként. Ám még korábban magyar-orosz szakos diplomával a kezében valóban volt gyakorló gimnáziumi tanár és az elmúlt évtizedekben is figyelemmel kísérte a középiskolás fiatalok fejlődését, például mint az anyanyelvi versenyek bírálóbizottságának egyik tagja. Nagy György András Tihanyban beszélgetett vele.

„Olyan könnyedséggel teljesít, mint a trapézra lendülő akrobaták” – a sanzonok királynőjének színészi képességeiről állapította ezt meg a jóbarát: Jean Cocteau. A költő-filmrendező monodrámát írt az énekesnőnek. „A közönyös szerető” című darab, valamint az Edith Piaf naplója című összeállítás alapján új színpadi mű született, amit idén ősszel mutattak be. Az előadást legközelebb a „kis veréb”-nek is nevezett művésznő születésnapján, december 19-én láthatják a nézők Budapesten a Vallai-kertben, vagyis a Rumbach Sebestyén utca 10 szám alatt. A főszereplővel, Kárász Eszterrel, stílszerűen egy kávézóban beszélgetett Kovács Éva Rebecca.

Utazás valós és képzeletbeli tájakra - ez a címe annak a december 18-ig látható tárlatnak, amely abból az alkalomból nyílt meg, hogy 95 éves lenne Gross Arnold és 10 éves a róla elnevezett galéria, amely Budapesten a Bartók Béla út 46. szám alatt található. A látogatók végigkövethetik a rézkarc műfaját megújító grafikus életének színtereit és sajátos képi világának kialakulását. Zsoldos Szilvia először az alkotó fiát, a kiállítóhely vezetőjét, Gross Andrást kérdezi, majd Révész Emese művészettörténész gondolatai következnek.

Kép: Abai Róbert

Az iskolákban terjed az agresszió, már az általános iskolai osztályokban is rendszeressé vált a nagyhangú, domináns klikkeken kívüliek gátlástalan kigúnyolása, megalázása, akiket nyíltan "selejtnek " bélyegeznek társaik. Már elegáns kifejezés is van rá, a szakma "bulingozásnak" nevezi ezt a galád, személyiségromboló kínzásfajtát, amely aztán az interneten szárnyakat is kaphat. "Uralkodjon az erőszak, a durvaság felettünk? - teszi fel a kérdést Benda József szocializációkutató , társadalompedagógus, ... Avagy "helyezzük-e szeretetkapcsolatokra a társadalmi folyamatokat?" Kövesdy Zsuzsa beszélget Benda Józseffel, a neveléstudomány szakértőjével ezekről a kérdésekről.

A karácsony és az adventi készület mást jelent az otthon melegében és mást akkor, ha mindezt nélkülözi az ember. A Katolikus Karitász idén is sokféle módon igyekszik segíteni azokat, akik testben vagy lélekben szorulnak rá a szeretetre. Ezek egyik az a karácsonyi adománygyűjtő koncert, amely immár hagyományosan a Szent István Bazilikában kerül megrendezésre négy operaénekes, egy kamarazenekar és egy gyerekkórus bevonásával. Természetesen nem csak itt tudunk adományt átadni és közelebb kerülni a szeretet jótékony cselekedeteihez. Hogy hol és hogyan találkozhatunk a Karitásszal, erről is beszélget Szabados Edinával a Katolikus Karitász kommunikációs referensével Fazekas Gyöngyvér.

A New Yorki Carnegie Hall után a Zeneakadémián ad koncertet Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész De profundis címmel december 15-én. A hangversenyen Chopin, Beethowen, Liszt és Bartók műveit hallhatja a közönség. A műsor az adventet és a karácsonyi ünnepkört
kapcsolja össze, a darabok a sötétebb tónusok, a reménytelenség felől a világosság, a fény irányába vezetnek. Fülei Balázs, Steinway Artist címmel elismert zongoraművésszel Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként arról, milyen élményből fakad a koncert címe: De profundis.

A képen: Berg Judit

Hány szeme is van a Tigrisnek? És most nem az állatról, hanem a folyóról beszélünk. Nacsinák Gergely András könyve megadja a választ, ám nem csak ezt meséli el. A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent kötet egy kevéssé ismert világba, a szír keresztények földjére vezeti el az olvasót. A szerzővel Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Kert – Az élet lehetősége. Ezzel a címmel nyílt meg december elején a Hungarian Art and Business galériájának legújabb időszaki kiállítása az Andrássy úton. A tárlat kortárs magyar és külföldi alkotók munkáin keresztül azt ábrázolja, miképp lehet a kert az aktív élet helyszíne, mely túlmutat a kognitív szférán. Egyszerre fizikai és szimbolikus jelenség, ami ráirányíthatja a figyelmünket arra, mi is az élet ma, és merre tarthat a jövőben.
A február 16-ig látogatható kiállítás öt szekcióból áll, melyek bemutatják, milyen jelentéstartalmakat idézhet a kert a képzőművészet megközelítésében a 21. században. Vékony Délia művészettörténésszel, a kiállítás kurátorával, a Hungarian Art and Business művészeti igazgatójával Tóth Zsófia beszélgetett.

„Mivel tanulmányaimat gyermekkoromban nem a komolyzenével kezdtem, így kialakult bennem egy improvizációs készség, melyet a zeneszerzés, a jazz és a komolyzene terén egyaránt hasznosítani tudok.”
Ezt vallja Stummer Márton gitárművész, aki több hazai és nemzetközi verseny díjazottja előadóként és zeneszerzőként, az elmúlt években pedig a tradicionális dél-amerikai gitárzenét játszó Cafuné együttessel vált ismertté. A lüktető samba és a lágy bossa nova világát megidéző fiatal zenekar nemrég adta ki új lemezét, ennek apropóján volt Stummer Márton Szentimrei Kristóf vendége.

Repülőgép-szimulátort épített magának otthon, hogy legyen hol gyakorolnia és megtanulta az időjárási kódokat – azután mégis a színpadot választotta. Tassonyi Balázs már kisdiákként fellépett, így nem csoda, hogy – bár még csak negyedéves színművészetis – máris több szerepet játszik a Budapesti operettszínházban, például a Carmenben. Most újabb feladatra is készül: A cirkuszhercegnő táncos komikus figurájára. A pályakezdéséről, eddigi feladatairól és terveiről faggatta őt Ungvári Judit.

Műsorajánló: Páholy és Pódium, itt a Katolikus rádióban december 8-án vasárnap, 15 óra 4 perctől – Szabó Magda, Jókai Mór és Szomory Dezső műveit hallhatják majd!

Gyorsöltözés, hasbeszélés, kutyák a hófödte pusztán, kínai artistavarázslat. Szóval „Karácsonyi csodashow” a Fővárosi nagycirkuszban. Greaser József „Dodi”-val, az intézmény szakmai vezetőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

A budai 12. kerület zarándokhelye a Kulturális Szalon decemberben is nagyszerű programokkal várja a Hegyvidék lakóit. "Császárok és fáraók – Egyiptom a római korban" címmel a Szalonegyetem műsorára, "A legendás Hegyvidék" címmel könyvbemutatóra, a templomos lovagok peréről, vagy "Irodalom és számítástechnika a maláj tigris földjén" című előadásra várják az érdeklődőket. Az önkormányzat galériájában pedig 17 művész alkotásaiból nyílt kiállítás. Kövesdy Zsuzsa járt a helyszínen.

A Hagyományok Háza életében a karácsonyi ünnepvárás az év legmeghittebb időszaka. Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag koncertekkel, bábelőadássokkal, ajándékkészítő műhelyekkel, mesével, gyerektáncházzal, kézműves vásárral és mesterségbemutatókkal, valamint kedvezményes kiadvány árusítással várja a látogatókat. Legeza Mártával, a Hagyományok Háza szakmai munkatársával Fülöp Tamás beszélgetett.

Bibliai ihletésű legendákkal indul Rilke elbeszélés-sorozata Történetek a Jóistenről. Egy-egy felnőtt barátnak, ismerősnek mondja el meséit Rilke. Érett és kezdő olvasóhoz éppúgy eltalálnak ezek a történetek, mert a megértő alázat hangján mindenkihez szólnak, a nagy irodalom törvénye szerint. Rádiós Regénytárunkban ezekből a történetekből választotta az Egy nélkülözhetetlen egyesület történetét a rendező Sárospataki Zsuzsanna. December 5-én Nagy György András olvassa fel Rilke felnőttekhez szóló meséjét.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Magyar Művészetért Díjat 1987-ben hozták létre, melynek célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl.
December 7-én a felvidéki Gúta ad otthont ennek a 48 éve rangos díjátadó eseménynek, melyen eddig olyan nagy nevű művészek kapták meg ezt a díjat, mint Cziffra György, Csoóri Sándor, Esterházy Péter, Hamvas Béla, Kányádi Sándor vagy éppen Pilinszky János. A díj újabb várományosát, Pelsőczy László színművészt Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.

„Úgy érzem, Istentül kapott feladatom az, hogy azt a szépséget, amit a mi kicsi népünk jelent, elmondjam, főként a kerámián és énekhangon keresztül, mert a moldvai csángóság megőrizte a természetes ösztöneit, tudását, hordozza az ősi hitét, egészen a teremtésig visszamenően.”
Ez az idézet Petrás Mária, Magyar Örökség díjas népdalénekestől és keramikustól származik, aki ezúttal is lányával, Petrás Alinával közösen hozta létre hagyományos adventi tárlatát Budapesten, a Falk Miksa utcában található Vármegye Galériában. A helyszínen Szentimrei Kristóf járt.

Különleges adventi hangversenyre kerül sor december 4-én a Szent István Bazilikában, mely hagyományosan a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Traumatológiai Tanszékének szervezésében valósul meg. A koncerten ezúttal is közreműködik Dr. Szeifert György idegsebész főorvos, a tanszék egyetemi magántanára, aki többek között arról is beszélt Szentimrei Kristófnak, milyen közös vonásokat lehet felfedezni az idegsebészeti munkában és a zenélésben.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta