A médiavilág erkölcséről

A Wikipédia társalapítója, Larry Sanger már évekkel ezelőtt kritikát fogalmazott meg a portállal kapcsolatban, mert az - véleménye szerint - belecsúszott a baloldali propaganda áramlatába.

A Valeurs Actuelles hetilapban Jean-Marie Le Méné, a Fondation Jérôme Lejeune vezetője élesen bírált egy döntést: „Az Arcom azt állítja: ‘Az abortusz nem mutatható be halálozási okként.’ Az abortusz során elvett élet elismerése összedöntené a rendszer alapját. De ki hiszi el ezt a fikciót?” - értékelte a helyzetet.

A Magyar Helsinki Bizottság feladná a kormány által követett zéró tolerancia politikáját – például a börtönökben olyan enyhítéseket követelnek, amelyek megkönnyítenék a tiltott szerek börtönbe csempészését.

Nem lesz világháború, nukleáris értelemben – jelentette ki a legutóbbi ukrajnai fejlemények, például az orosz ballisztikus rakéta kilövése kapcsán Földi László, ugyanakkor hozzátette: jelenleg is tart a világháború. A szakértő azt állítja, az elmúlt 70 évben az Egyesült Államok mintegy két tucat háborúban vett részt, de egyiket sem nyerte meg, ezek csak befejeződtek; Ukrajnában és Izraelben is ez a helyzet.

A helyzet hasonló Európában is, ahol a politikai elit egyre inkább tart a konzervatív vezetők térnyerésétől. Helen Roy kutató szerint az európai elit attól fél, hogy ezek a politikusok szembemennek a konszenzussal, különösen a bevándorlás kérdésében.

Mindeközben itthon közleményben reagált Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke arra a Népszavában megjelent cikkre, amelyben egy európai parlamenti jelentésre hivatkozva állítják: Magyarországon a független magyar médiát felszámolják.

Milyen médiakörnyezetben élünk, és annak jellegzetességei miképpen lehetnek táptalajai a beszéd vulgarizálódásának, történjen a kommunikáció akár négyszemközt, akár a nyilvános térben? - Erről tartott előadást Aczél Petra kommunikáció- és médiakutató, és arra mutatott rá: mérhetetlen társas környezetszennyezésben élünk. Miközben a teremtett világ védelme érdekében óriási energiákat mozgósítunk, addig a kommunikáció terén nem szabunk gátat a szennyezésnek, sőt mi magunk is nap mint nap termeljük a szemetet.
Ennek egyfelől magyarázata az, hogy nem tudunk figyelni, nem tudunk jól kérdezni, képtelenek vagyunk koherensen fogalmazni, és félünk. Ugyanígy a tartalom közvetítői személyiségekből egyéniségek lettek; a médiaszereplőkből eltűnt az alázat és az az odaadó figyelem, ami a befogadót tette az első helyre. Felértékelődött az adat is -, holott önmagában az semmit nem jelent. Az információt valójában továbbra is a két adat közötti összefüggés hordozza; igazi tudásra, pláne bölcsességre akkor tehetünk szert, ha szakértelem és moralitás társul hozzá...

Neves konzervatív politikusokat „zavartak ki” a Hiltonból Berlinben – Bauer Bence mondta el mindezt a meghírdetett -, a szólásszabadságot is érintő konferenciáról

Hiába marad távol valaki a közösségi médiától, a támadások megmaradnak – erre figyelmeztetett összefoglalójában a Telex hírportál. „A cyberbullying nem egy légüres térben létezik, tartozik hozzá egy technológiai világ, amelyet szintén meg kell értenünk” – mondta Pongó Tamás, az SZTE jogi karának adjunktusa Szegeden, a digitális környezetben történő bántalmazást tárgyaló előadásán.

Történelmi kalauzolást Márai Sándor első amerikai útjának tapasztalásaiból merítünk – hátha ma is használható tanulságokat olvashatunk az író és felesége, Lola párhuzamosan összeszerkesztett naplóiból.

Állásfoglalást tett közzé a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete a mesterséges intelligencia alapú eszközök használatáról a médiában. Ajánljuk, hogy a mesterséges intelligencia alapú eszközök által generált tartalmakat elsősorban alapinformációként használják az újságírók, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy ezek pontatlanok vagy hamisak - írták.

Október 25-én kezdte meg a munkát az újmédia-pedagógia képzés második évfolyama. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös kezdeményezésének célja, hogy a felvételt nyert résztvevők a fiatalok és a családok médiaértését, digitális tudatosságát támogató szakemberekké váljanak.

Az elhallgatások, tabuk, a belénk rögzült történelemhamisítások miként fonódnak össze a strassbourgi és brüsszeli politikával - akadályozva azt is, hogy okuljunk a múltból, és felkészüljünk a jövőre.

Márai Sándortól azt az epizódot idézzük fel, hogy 1948-as emigrálása előtt felkereste Herczeg Ferencet. Az agg írót egyébként - szovjet látogatók kívánságára -, még a kitelepítésből is vissza kellett hozni átmenetileg.

És Herczeg Ferenc Pogányok című klasszikus regényének főhőséhez mérhető csak a most megjelent, Illés György-bestseller, a "Kálmán herceg" - a tatárjárással szembekerülö, majd második honalapító király, IV. Béla öccséről most kiadott regénye - amit érdemes a fiataloknak ajánlani...

Thomas Jolly a szélsőbaloldali Le Monde-nak megerősítette, hogy a megrendezéshez kapcsolódó döntések „politikai” alapon születtek meg, egyúttal elismerte, hogy a genderideológia végig jelen volt az ünnepségen. Azoknak a millióknak, akiket a megnyitó ünnepség sokkolt, Thomas Jolly ezt üzente: „Természetesen politikai (döntés volt), még akkor is, ha én nem hittérítek” - írja a Le Figaro. Mindenütt jelen volt a színház, ahogy a genderkérdés is. A francia királyokat kifestettük, magassarkú cipőt adtunk rájuk. Vajon Jeanne d'Arc-ot, történelmünk egyik legnagyobb transzvesztitáját nem azért ítélték el, mert férfinak öltözött?"

Minthogy erősen vitatott és kaotikus összképet tekintünk át, a történelmi kalauzolásért – mint szokásunk, Márai Sándorhoz fordulunk. 1951 végén, a Nápoly melletti Salernoból a Szabad Európa Rádió meghívására Amerikába készült, hogy az éter hullámain keresztül szóljon a hazai közönséghez, miután könyveit itthon lefoglalták, jó részüket bezúzták. De mint hallani fogják – az az életérzés is kaotikus volt, amikor felmérte, mi vár rá…

Robert Wilkie úgy véli: egyedülálló a kapcsolat a magyar miniszterelnök és a volt amerikai elnök között. Szerinte Orbán és Trump közösen harcol a kultúrmarxizmus ellen.

Nem féltik állásukat az MI-től a magyar újság- és szövegírók. A mesterséges intelligencia hatékonyabbá és könnyebbé teszi a munkájukat, de a szakmájukat a következő években nem tartják teljesen helyettesíthetőnek vele – ez a megkérdezett magyar szövegírók és újságírók általános vélekedése a Corvinus egyetem friss kutatása szerint.

Az úgynevezett AI Summit keretein belül szervezett "Ami rajtunk, felhasználókon múlik" című kerekasztal beszélgetésen Boa László, tanácsadó és a Bowman-Architect alapítója, Somogyi Ákos, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi főosztályának vezetője, valamint Tóth Dániel, a digitális nevelés szakértője arra keresték a választ, miként tudjuk gyermekeink informatikai tudatosságát növelni, hogy megvédhessük őket.

Ferenc pápa korábban már óva intett az eszköz önálló működésétől, hangsúlyozva, hogy a mesterséges intelligencia „eszköz, és eszköznek kell maradnia” az ember kezében. Ezen túlmenően a Szentatya óva intett attól, hogy a mesterséges intelligencia a „kiselejtezés kultúráját” terjessze, előnyben részesítve az egyenlőtlenséget, és hogy a hatáskörén kívül eső döntéseket hozzon.

Manapság a kereszt puszta látványa is vad indulatokat gerjeszt, áthatja a napi politika. Ezt példázza a felújítás alatt álló Gellért-hegyi Citadella Szabadság szobra talapzatára a terv szerint elhelyezendő óriás kereszt körül kibontakozó vita. A szerző kiemeli: Nem duhajkodó, éretlen vandál kamaszok, hanem megfontolt, színjózan baloldali értelmiségiek háborodnak fel és tiltakoznak a kereszténység szimbóluma ellen.

Ma a muszlim szélsőségesek és a baloldali ideológiák élharcosai veszik célba a kereszténység eszméjéhez ragaszkodókat. Nálunk manapság az a kérdés, hogy Karácsony Gergely a Margit hídi letört keresztek pótlásáig a Kétfarkú Kutya Párttal terhelten miként és meddig képes cipelni a maga keresztjét a Fővárosi Közgyűlésben?

A tihanyi Tranzit fesztiválon, Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke vitázott Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával. „Amit ti csináltok, azt ott, Amerikában nem csinálhatnátok, vagy ha csinálnátok, be kellene jelentkeznetek regisztrált külföldi ügynökként -, ez lenne a ti titulusotok, és annak mindenféle jogi következményei vannak, viselni kellene ezt a billogot” – mondta vitapartnerének Lánczi Tamás.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, mindenkinek lehet véleménye -, de ha azt külföldi pénzekből erősítik fel, s abból médianyilvánosságot vásárolnak, dezinformációkat terjesztenek, az közügy, ez ellen minden államnak fel kell lépnie.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, mindenkinek lehet véleménye, de ha azt külföldi pénzekből erősítik fel, s abból médianyilvánosságot vásárolnak, dezinformációkat terjesztenek, az közügy, ez ellen minden államnak fel kell lépnie.

Az áthallásoknál tartva -, lapoztam fel történelmi kalauzunk Márai Sándor eddig közzé nem tett naplóinak egy részletét. Az 50-es években az emigrációba kényszerült író, a következőket írta az itáliai Salernoban amikor nevelt fiát ott iskolába adta...

Robert F. Kennedy csatlakozott Donald Trump kampányához...

"A woke-isták ugyanúgy támadják Istent, hazát és családot Európában, Észak- vagy éppen Dél-Amerikában. Céljuk egy posztkeresztény, posztnemzeti és a biológiai törvényein is túllépő világfalu létrehozása" - szögezte le Szánthó Miklós. Szerinte ennek alátámasztására elég a Biblia tanításának gyűlöletbeszédként való minősítésére, az Európa-szerte államilag támogatott Izrael-ellenességre gondolni. Az olimpiai megnyitó körüli botrány helyzetképe is hangot kap.

Márai Sándor ismeretlen naplóbejegyzéseiből ezúttal nevelt fia első áldozásának és gyónásra készülésének tanulságait idézzük fel.

Csaknem ezer magyar cserkész gyűlt össze a világ több kontinenséről a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Jubileumi Nagytáborán, a New York állambeli Filmore-ban. A parancsnok arról is beszámolt, hogy a 2024-es tábor alaptémája, az országalapítás, ami arra utal, hogy a résztvevők a magyar nemzetet építik akkor is, ha a világ különböző részeiből érkeznek, és megélik azt az országot, amit Szent István megalapított...

A felheccelt őrültek fegyvert szorongatnak a kezükben, hogy bárkinek golyót repítsenek a fejébe, aki nekik nem tetszik. Úgy gondolják, megtehetik ezt, hiszen azt olvasták róluk a „független-objektív” (mára: szélsőbaloldali) lincsmédiában, hogy a reinkarnálódott Hitler megtestesülésével hadakoznak, tehát minden megengedett velük szemben.
Az álságos krédója szerint a toleráns makettéletet hirdető, valójában ideológiai terrort folytató woke-, neomarxista média persze továbbra is képtelen leállni és visszatérni a higgadt tájékoztatáshoz.

J. D. Vance amerikai szenátor szerda este hivatalosan is Donald Trump alelnök-jelöltje lett, és a Republikánusok Nemzeti Kongresszusán beszédet mondott a Trump-híveknek. Vance „nagypályás” debütálása során – Trump heves ellenzőjéből az egyik legodaadóbb támogatójává vált. Emellett az is köztudott, hogy Vance nyíltan Ukrajna-ellenes, szerinte le kellene állítani a segélyeket és a fegyverszállításokat, elutasította az Oroszország elleni szankciókat, és azon a véleményen van, hogy Oroszországnak meg kellene tartania azokat a területeket, amelyeket már elfoglalt Ukrajnából.

A konferencia előadásaiban felvetődött, mennyire fontos a platformszabályozás és a médiaszabadság egymásra hatása. Az, hogy az online platformok hogyan befolyásolják a szerkesztői döntéseket és mit tehet itt a jog. Koltay András megjegyezte, reméli, hogy a tradicionális média túl fogja élni az online platformok világát, még akkor is, ha az erre a kérdésre adott válasz jelenleg még bizonytalan. Felidézte: amellett, hogy az Európai Unió ezeket szabályozza, méghozzá egyre részletesebben -, a platformok szabályozók is egyben, mivel korlátozni tudják a felhasználók szólásszabadságát.

Bár a ChatGPT-vel robbant be a köztudatba, a mesterséges intelligencia története évtizedekkel ezelőtt kezdődött, amikor az emberrel egyenértékű, gondolkodó gépek létrehozásán kezdett el töprengeni egy tudóscsoport. A technológia azóta észrevétlenül is állandó segítőtársunkká vált: mielőtt útnak indulunk, megnyitjuk a térképalkalmazást, menet közben a kedvenc zeneszámainkból összeállított, személyre szabott műsorlistát hallgatjuk, online vásárláskor pedig néhány kattintással megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbbet – miközben bele sem gondolunk, hogy a döntésünket egy mesterséges intelligencia ajánlása alapján hoztuk meg.

Az első epizód már meghallgatható a közösségimédia- és streamingfelületeken: az NMHH Podcast megtalálható a Spotify és a YouTube felületén, valamint a hatóság saját web-, illetve Facebook-oldalán.