Értékmentő

Folytatjuk a múlt héten elkezdett beszélgetést a 21. századi missziós képzőművészetről, a keresztény egyházak előtt álló új feladatokról Kovács Leventével. A Bankszövetség főtitkárával irodájában találkoztunk.

Egy ormánsági kis falu református lelkészének fiaként indult és most a Bankszövetség főtitkára Kovács Levente. Négy évvel ezelőtt már beszélgettünk művészetről, misszióról és az Evangélium 21 című kortárs magyar műgyűjteményéről, ahol az Újszövetség történetei voltak a középpontban. Most újabb kollekciója született, az Ószövetségről szóló Eredet. Ez is tizenkét, 21. századi magyar művész alkotásából áll, melyet február 8-tól lehet megtekinteni a Debrecenben a MODEM-ben április 20-ig. A beszélgetést jövő héten folytatjuk.

80 évvel ezelőtt szabadult fel a budapesti "nagy gettó". A 2. világháború utolsó hónapjainak apokaliptikus időszakában hogyan éltek itt túl az emberek, milyen körülmények között éltek? Mi várt rájuk a Vörös Hadsereg megérkezése után?

Január 17 és 20 között országos sasszinkronon vehettek részt lelkes madarászok az országban. A múlt hétvégén Zala vármegyében jártuk körül a Kis-Balaton környékét. Mi értelem van megszámolni ilyenkor a ragadozómadarakat? Hogyan fonódik össze a sorsunk? Mi veszélyezteti őket a Kárpát-medencében? A Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkárával Szász Előddel és a csoport elnökségi tagjával Havasi Mátéval beszélgettünk a madárszámlálás után.

80 évvel ezelőtt történt a főváros ostroma. A szovjet csapatok és a német-magyar alakulatok között több tízezer civil lakos szenvedte meg azt a 100 napot, aminek nyomát nemcsak a főváros épületei őrizték meg. Az átélt borzalmak az emberek lelkében is kitörölhetetlen sebeket ütöttek, amelyek generációkon át érezhetőek voltak. A Budapestiek az ostrom idején című konferencián 1945. véres napjairól emlékeztek meg. Az eseményt szervező Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával, Bank Barbara történésszel beszélgettünk.

A világhír kapujában álltak, Galimberti Sándor és felesége Dénes Valéria szenvedélyes festészetét egyre többen ismerték meg a 20. század elején, mikor tragikus hirtelenséggel ért véget az életük. Az összefonódott életművek nagy része elveszett és elfelejtettük őket. A magyar művészettörténet nagy vesztesége ellenére a Magyar Nemzeti Galériában január 26-ig látható egy tárlaton a minden eddig fellelhető alkotás. Barki Gergely kurátor nemcsak a képek utáni nyomozásról és azonosításukról mesélt, hanem egyedi látásmódjukról és alkotói életükről is.

Baglyok és emberek együttéléséről, a biodiverzitás felé vezető út apró lépéseiről, a természetvédelem új kihívásairól és a szelíd földhasználatról is beszélgettünk a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány ügyvezetőjével.

A kiscelli múzeumban látható kiállításon megismerhetjük egy sikeres, a minőséget minden körülmények között megőrző mézeskalácsos család történetét. Folytatjuk a korábbi műsorunkban elkezdett beszélgetést, amikor az egyik leszármazott, Beliczay Erzsébet mesélt nekünk a családáról, és természetesen a mézről, mézeskalácsokról.

Az 1800-as évek elején a Beliczay Imre alapította mézeskalácsos vállalkozás több generáción keresztül fennmaradt és a termékek a minőséget jelentették. A leszármazottak az államosítás után is megőrizték a több száz éves tapasztalatot és tudást, Beliczay László könyvet írt, lánya Erzsébet, a hagyaték ápolója is népszerűsíti a mézet, és a mézeskalácsot. Vele beszélgettünk a családi örökségről és természetesen a mézeskalácsról.
Az interjút jövő héten folytatjuk.

Egy könyv a traktoros lányoktól a dauer illatú fodrászatokig amikor szinte minden magyar nő hetente járt szépítkezni. Hogyan használta fel a politika a nőiséget a Rákosi korban és hogyan manipulálta a nőket a szépség szinte ingyenes ajándékával. Magyari Hajnalkával beszélgettünk a Trendi nő a szocializmusban című könyvéről.