Magyar csillagok

Hétköznapi történet, mégis apró csoda. A gyönyörűen helyreállított Szent Imre kápolna üresen áll még, várja lakóit, híveit, a diákokat. Hogyan, miként, merre tovább a mai világban...fohászok szállnak az égbe. És akkor egyszerre Nagyszerdán megnyílik az Ég kapuja, megtelnek a padsorok, hogy részesei legyenek egy lélekemelő együttlétnek, amikor a diákok váratlan ajándékaként
elhangzanak a magyar irodalom legszebb húsvéti költeményei...

Nagy László, a Magyar Szent Koronaőrök Alapítványának helyettes elnöke, Szabó Zoltán, Velem polgármestere, Matthaus Maislinger, Mattsee volt polgármestere, valamint a koronaőr-családból származó id. Kolláth Ferenc koronaőr beszél Velemben az önnepségsorozatról, amelynek címe: "A Szent Korona nyomában"...

A Pannon Filharmonikusok pécsi székhellyel rendelkező szimfonikus zenekar, amely 200 éves múltra tekinthet vissza. Az 1811-ben alapított, és 1984-ben intézményesült hivatásos zenekar a pécsi Kodály Központban székel, az épület 2010-es átadása óta.
1811. december 9-én adták az első koncertjüket a muzsikusok özvegyeinek és árváinak.[1] A zenekar neve ekkor Zeneművész Társaság volt, alapítója Lickl György (Johann Georg Lickl). Ettől a koncerttől számolják a zenekar megalakulását. A 20. század közepéig több különböző zenekar képviselte a szimfonikus zenekari tevékenységet: a székesegyházi zenekarból alakult Szabad Királyi Pécs Városi Zenekar, majd 1871-ben a Zeneegylet.1895-ben megalakult a Zenekedvelők Egyesületének Zenekara.
A szervezeti innováció Horváth Zsolt trombitaművész, közgazdász, igazgató munkájának eredménye. Átszervezésének köszönhetően az intézményen belül Magyarországon egyedülálló módon két tiszta profillal rendelkező együttes jött létre: egy hangversenyzenekar és egy kamara szimfonikus együttes, amely magasabb szintű felkészülést tesz lehetővé mindkét zenekar számára.

Huszonkilencedik alkalommal adták át idén a Balassi-kardot a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A kitüntetettek: Tóth Erzsébet költő, író, valamint Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító.

A pozsonyi helytartótanács 1772-ben adta ki a könyveseknek szóló rendeletét, mely szerint engedélyt csak derék, becsületes életmódot folytató és erről bizonyítványt is felmutatni tudó, művelt, szakképzett személy kaphatott, aki legalább három nyelven beszélt és négy évet szolgált segédként egy könyvesboltban.
Most bepillantunk egy mai könyvkiadó nem könnyű életébe. Vendégünk a Nap Kiadó vezetője és tulajdonosa: Sebestyén Ilona.

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban.

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot.. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban...

Maksay Ágnes „Hegyeken, völgyeken zengedezve járnék..." című dokumentumfilmje mutatja be a szülőföldjét el nem hagyó csángó magyar énekes Nyisztor Ilona életét. Az Uránia filmszínházban tartott bemutatón Németh Zsolt országgyűlési képviselő köszöntötte a nézőket. A beszélgetés vele és Nyisztor Ilonával valamint egyik kis tanítványával László Ritával készült.

dr. Erőss István, rektor, Munkácsy- Barcsay -Szolnay- díjjal kitüntetett képzőművész, valamint a "Mestertanár" érdemérem birtokosa, bejárta a világot Graztól Dzsaipurig, de soha nem feledkezett meg szülőföldjéről, Csíkról, a hazáról, ahonnan származik...