Akvarell

Repülőgép-szimulátort épített magának otthon, hogy legyen hol gyakorolnia és megtanulta az időjárási kódokat – azután mégis a színpadot választotta. Tassonyi Balázs már kisdiákként fellépett, így nem csoda, hogy – bár még csak negyedéves színművészetis – máris több szerepet játszik a Budapesti operettszínházban, például a Carmenben. Most újabb feladatra is készül: A cirkuszhercegnő táncos komikus figurájára. A pályakezdéséről, eddigi feladatairól és terveiről faggatta őt Ungvári Judit.

Műsorajánló: Páholy és Pódium, itt a Katolikus rádióban december 8-án vasárnap, 15 óra 4 perctől – Szabó Magda, Jókai Mór és Szomory Dezső műveit hallhatják majd!

Gyorsöltözés, hasbeszélés, kutyák a hófödte pusztán, kínai artistavarázslat. Szóval „Karácsonyi csodashow” a Fővárosi nagycirkuszban. Greaser József „Dodi”-val, az intézmény szakmai vezetőjével Zsoldos Szilvia beszélgetett.

A budai 12. kerület zarándokhelye a Kulturális Szalon decemberben is nagyszerű programokkal várja a Hegyvidék lakóit. "Császárok és fáraók – Egyiptom a római korban" címmel a Szalonegyetem műsorára, "A legendás Hegyvidék" címmel könyvbemutatóra, a templomos lovagok peréről, vagy "Irodalom és számítástechnika a maláj tigris földjén" című előadásra várják az érdeklődőket. Az önkormányzat galériájában pedig 17 művész alkotásaiból nyílt kiállítás. Kövesdy Zsuzsa járt a helyszínen.

A Hagyományok Háza életében a karácsonyi ünnepvárás az év legmeghittebb időszaka. Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag koncertekkel, bábelőadássokkal, ajándékkészítő műhelyekkel, mesével, gyerektáncházzal, kézműves vásárral és mesterségbemutatókkal, valamint kedvezményes kiadvány árusítással várja a látogatókat. Legeza Mártával, a Hagyományok Háza szakmai munkatársával Fülöp Tamás beszélgetett.

Bibliai ihletésű legendákkal indul Rilke elbeszélés-sorozata Történetek a Jóistenről. Egy-egy felnőtt barátnak, ismerősnek mondja el meséit Rilke. Érett és kezdő olvasóhoz éppúgy eltalálnak ezek a történetek, mert a megértő alázat hangján mindenkihez szólnak, a nagy irodalom törvénye szerint. Rádiós Regénytárunkban ezekből a történetekből választotta az Egy nélkülözhetetlen egyesület történetét a rendező Sárospataki Zsuzsanna. December 5-én Nagy György András olvassa fel Rilke felnőttekhez szóló meséjét.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Magyar Művészetért Díjat 1987-ben hozták létre, melynek célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl.
December 7-én a felvidéki Gúta ad otthont ennek a 48 éve rangos díjátadó eseménynek, melyen eddig olyan nagy nevű művészek kapták meg ezt a díjat, mint Cziffra György, Csoóri Sándor, Esterházy Péter, Hamvas Béla, Kányádi Sándor vagy éppen Pilinszky János. A díj újabb várományosát, Pelsőczy László színművészt Kovács Éva Rebecca kérte mikrofon elé.

„Úgy érzem, Istentül kapott feladatom az, hogy azt a szépséget, amit a mi kicsi népünk jelent, elmondjam, főként a kerámián és énekhangon keresztül, mert a moldvai csángóság megőrizte a természetes ösztöneit, tudását, hordozza az ősi hitét, egészen a teremtésig visszamenően.”
Ez az idézet Petrás Mária, Magyar Örökség díjas népdalénekestől és keramikustól származik, aki ezúttal is lányával, Petrás Alinával közösen hozta létre hagyományos adventi tárlatát Budapesten, a Falk Miksa utcában található Vármegye Galériában. A helyszínen Szentimrei Kristóf járt.

Különleges adventi hangversenyre kerül sor december 4-én a Szent István Bazilikában, mely hagyományosan a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Traumatológiai Tanszékének szervezésében valósul meg. A koncerten ezúttal is közreműködik Dr. Szeifert György idegsebész főorvos, a tanszék egyetemi magántanára, aki többek között arról is beszélt Szentimrei Kristófnak, milyen közös vonásokat lehet felfedezni az idegsebészeti munkában és a zenélésben.

A közönség leginkább úgy ismeri, mint versmondót és műsorvezetőt, miközben könyveinek sorában most jelen meg saját költeményeinek második gyűjteménye. A „Test és tudat” című kötet fülszövege azt írja a szerzőről, hogy „szerencsés kézzel és szívvel megújítja a mára lassan már feledésbe merülő családi költészetet”. Lutter Imre jelmondata: A dolgok változnak - a vers örök. A kérdező: Nagy György András. Könyvbemutató: december 3.-án, este 6 órakor a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában.

A karácsonyi várakozást, felkészülést, ráhangolódást tartalmas programokkal is lehet segíteni. Budapest egyik kiemelt helyszínén korcsolyapálya, kiállítás, óriás betlehem, iparművészeti vásár és több koncert várja a látogatókat a Palotanegyed területén. Zsoldos Szilvia Sikota Krisztinát a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét kérdezi. (Részletes program a varkertbazar.hu oldalon.)

A világ legnagyobb Zsolnay-magángyűjetményének megteremtőjére emlékezek a hétvégén Pécsett. Gyugyi László 1956-ban hagyta el Magyarországot és az Egyesült Államokban vásárolta meg az első kerámiatárgyat. A tárlat azután is folyamatosan bővült, hogy a Baranyai megyeszékhelyre került. A különleges kollekciót létrehozó elektromérnök 92 esztendős korában, idén nyáron hunyt el. Csuth Judit beszélgetőtársa Komor István a kiállítás kurátora. Az emléknapok bővebb információt olvashatnak a Zsolnay negyed honlapján, amit azért is érdemes felkeresni mert a részvételhez előzetes regisztráció szükséges.

Erős Kinga József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő sok éven át a Magyar Napló Az év novellái című antológiájának társszerkesztője. Megrendítően szép első kötete, a Könyvbölcsőm, valamint a magyar írók 50-es éveiről és az 56-os forradalom emlékeiről szóló Szavakban lobog című kötete után megjelentette Miniatúrák című könyvét, amelynek írásai az élet fontos pillanatait merevíti k ki. Pár nap múlva lesz öt éve, hogy a Magyar Írószövetség elnökévé választották. Ebből az alkalomból kereste fel Kövesdy Zsuzsa.

Csupán két éve történt, hogy ünnepelhettük az Aranybulla kibocsátásának nyolcszáz éves évfordulóját. A Magyar Nemzeti Levéltár ennek alkalmából adott ki egy míves kötetet. amely tartalmazza a királyi dokumentum fakszimile kiadását, kritikai fordítását és a hozzá kapcsolódó tanulmányokat. Rácz Györggyel, a levéltár munkatársával és a kötet társzerkesztőjével Fazekas Gyöngyvér beszélget.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Magyarországon éppen 180 évvel ezelőtt, 1844. november 13-án lett a hivatalos nyelv a magyar, erre a jeles eseményre emlékezve pedig az Országgyűlés ezt a napot 2011-ben a magyar nyelv napjává nyilvánította. A jubileumi alkalom apropóján Nagy János nyelvész professzorral beszélgettünk, aki szerint napjainkban is számos veszély fenyegeti anyanyelvünket. Tráser László interjúja.

Világhírű zenekarok, legendás előadóművészek és fiatal muzsikusok lépnek színpadra Budapesten, Londonban, valamint további hazai és külföldi városokban az idei Cziffra Fesztiválon, mely Cziffra György zongoraművésznek állít emléket immáron tíz éve. A hagyományosan februárban zajló programsorozatot Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész hívta életre, aki minden évben számos ismert hazai és külföldi vendégművész segítségével teszi kivételes élménnyé a fesztivált.
Az idei rendezvényen nem csupán februárban, hanem már korábban is számos koncertet hallhat a közönség a Cziffra Fesztivál keretében. Cziffra György születésnapján, november 5-én a Zeneakadémián ünnepi koncerten játszotta el Balázs János Liszt Ferenc valamennyi magyar rapszódiáját. Ez a rendhagyó teljesítmény is szóba kerül a vele készült beszélgetésben a Zeneakadémián, ahol az éppen zajló próba hangjai is hallhatóak voltak. Tóth Zsófia járt a helyszínen.

Prohászka Ottokár püspök a következőket mondta Szent Lászlóról: „… nem tanít, ő nem apostol, de küzd, harcol, s győz a kereszténységért. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök; a magyar kard, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben.”
Komoly és fontos gondolatok ezek, melyeket Szigeti Réka dramaturg Szent László legendáin keresztül ültetett át gyermekszemek, gyermekszívek és persze gyermeklelkű felnőttek számára az Udvari Kamaraszínház társulatának előadásában. A László király táltos paripája című mesejátékról Szentimrei Kristóf kérdezte Szigeti Rékát.