A hét legérdekesebb kulturális témáiból válogatunk

Nagymaros a Duna bal partján az egykori királyi székhely, Visegrád elővárosa volt, amely immár 24 éve minden nyáron otthont ad a Misztrál fesztiválnak.
A 2024-ben Kossuth-díjban részesült Misztrál együttes július 18-án és 19-én zenészbarátaikkal együtt olyan értékes zenei fesztiválra invitálja az érdeklődőket, amely az előző évekhez hasonlóan zeneileg és irodalmilag is színes időtöltést jelent.
A fesztivál részleteiről, valamint az Misztrál együttes jelenéről és múltjáról Kovács Éva Rebecca kérdezte Török Mátét, az együttes egyik alapító tagját.

Lovak és színház. Moravetz Levente életében a két szenvedély hosszú ideje kéz a kézben jár, aki íróként és rendezőként ezúttal új történelmi témájú lovas-színházi előadással rukkol elő, de emellett korábbi nagysikerű darabjait is láthatja a közönség a nyár folyamán. Minderről, valamint a Moravetz Produkció indulásáról is kérdezte Moravetz Leventét Szentimrei Kristóf.

Műsorunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben többek között művészeti fesztivált, kiállítást, valamint egy kóstolással egybekötött gasztrotörténeti programot is a figyelmükbe ajánl a szerkesztő, Szentimrei Kristóf.


Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Képek forrása: Moravetz Produkció, Regejáró Misztrál fesztivál, Magyar Katolikus Rádió (Polcz Péter)

Munka- és szervezetpszichológusként gyermekei születése után kezdett el meséket írni. Történetei elsősorban a kicsikhez szólnak, de szívesen veszi, ha sikerül megszólítania a felnőtteket is. „Kalandok Kirkével” című idén megjelent könyve Odüsszeusz történetein alapul – s ez már a mitológiai sorozat második darabja. Kertész Erzsit kollégánk, Zsoldos Szilvia hívta fel.
A mesekönyv illusztrációit Káposztás Judit készítette. A kiadvány egy társasjátékot is tartalmaz.

Különleges helyet foglal el a magyar irodalomban Eötvös Károly. Hogy miért? Ez is kiderül a Rádiós Regénytár pénteken kezdődő 22 részes sorozatából : A balatoni utazás vége. Az anekdoták feldolgozásának első epizódját tehát pénteken délután fél 3-tól hallgathatják meg itt a Katolikus rádióban!

Még csak most lesz végzős a Színművészeti Egyetemen a Pécsett született Lipics Franciska, de már nagyon komoly feladatokat kapott az Operettszínházban, például a Carmen-musical címszerepét is eljátszhatta. A zenével – éneklés, klasszikus zongora – már gyermekkorában elkötelezte magát. Édesapja színész, rendező, színigazgató, édesanyja pedig balettmenedzser. Ungvári Judit Interjúja.

Kép: Lipics Franciska ( forrás: operett.hu)

Ha valaki járatos a cirkusz világában és meghallja ezt a nevet, hogy Kristóf Krisztián, rögvest tudja, hogy kiről beszélünk. Ám aki nem ismeri, annak a hallgatónak bemutatjuk Kristóf Krisztián zsonglőrt, cirkusz rendezőt, aki több nemzetközi cirkusz fesztivál ezüst arany és gyémánt díjasa, és aki 2021-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. Kovács Éva Rebecca, akivel régi barátságot ápol, kérdezi arról a missziós útról, amiről pár hete tért vissza Etiópiából, Addisz-Abebából.

Ismét megnyitja kapuit a nagy múltú Zsámbéki Nyári Színház, amelynek előadásai idén is a Zichy-kastély hangulatos, árnyas udvarán várják a közönséget. A történelmi helyszín atmoszférája kivételes keretet ad a színházi, irodalmi és zenei eseményeknek: kortárs és klasszikus szövegek, új bemutatók, irodalmi estek, monodrámák, improvizatív költészet, lírai zene – az idei program igazi művészeti kaleidoszkóp, amely egyaránt szól az elmélyülésre és a szórakozásra vágyóknak. Palkovics Máriát, az esemény koordinátorával beszélget Fazekas Gyöngyvér a júliusi előadásokról.

(kép: Kristóf Krisztián, forrás: Magyar Katolikus Rádió)

Képek forrásai és a műsor témáinak részletes tájékoztatói:
fesztivalakademia.hu, mesemuzeum.hu, mora.hu

A szerkesztő riporter munkatársa: Kovács Éva Rebecca
Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Turi Endre a magyar és a nemzetközi zománcművészet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotója. 1984-ben kiemelt szerepet játszott Kecskeméten a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely megalapításában, melynek igazgatójaként ahhoz is hozzájárult, hogy a város a hazai zománcművesség központjává válhatott.
Turi Endre 90. születésnapja alkalmából június végén nyílt kiállítás legjelentősebb alkotásaiból a kecskeméti Cifrapalotában.
A fény születése című, augusztus 31-ig látogatható tárlat kurátorával, Gyergyádesz László művészettörténésszel, a Tűzzománcművészek Magyar Társaságának elnökével Tóth Zsófia beszélgetett, elsőként Turi Endre pályájának indulásáról.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem idén nyáron is megrendezi Best of Diploma című kiállítását, amely minden tanév végén kiemelt eseménye a fiatal, tehetséges alkotóművészek iránt érdeklődő, hazai kortárs művészeti szcénának. A július 10-én nyíló tárlatról Uszkay Tekla kurátort Szentimrei Kristóf kérdezte.
A kiállítás szeptember 7-ig látogatható Budapest VI. kerületében, az Andrássy út 112. szám alatt található HAB kortárs művészeti központban.

Műsorunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben a számos fővárosi program mellett egy visegrádi történelmi fesztivált is a figyelmükbe ajánl Zsoldos Szilvia.


zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

képek forrása: Kecskeméti Médiacentrum (Turi Endre kiállítás)

zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Az elmúlt 150 évet felölelve nyitotta meg májusban a Kiscelli Múzeum Csíkszeredán a Csiki Székely Múzeumban „Divat és Változás” című időszaki tárlatát. Dr. Szatmári Judit Annát, a kiállítás kurátorát Kovács Éva Rebecca kérdezte.

Hogyan jött létre a telefon, a telefonhálózat? Volt-e Horthy Miklósnak mobiltelefonja? Miért kellett 25 évet várni a múlt rendszerben egy vonalas telefonra? Erre és még sok más kérdésre is választ ad a Kiscelli Múzeum legújabb időszaki kiállítása, mely a Halló? Halló! címet viseli, és a telefonálás technika- és kultúrtörténetét mutatja be megjelenésétől, a 19. század végétől kezdődően, Budapest példáján keresztül. Zsoldos Szilvia Balla Loránd muzeológussal, a kiállítás egyik kurátorával járta be a helyszínt.

Kultúrmorzsa című rovatunkban pedig a közeljövő kulturális eseményeiből válogatunk. Szó esik a balatonfüredi Anna-bálról, a CineSPA eseménysorozatról, ahol fürdői környezetben mozizhatunk, valamint a 18. Ördögkatlan fesztiválról is. Utóbbi témában a Bérczes Lászlóval készített interjút a június 21-i Akvarellben hallgatatják meg.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

A szegedi Móra Ferenc múzeum névadója leginkább prózai írásairól ismerjük, amelyek sokszor régészeti munkájához, ásatásaihoz kötődnek. Regényeit tehát ismerjük, élete utolsó éveiben föllobbant, lángoló szerelmében született költeményeit azonban alig. Medgyesi Konstantin történész most ennek az életzáró szakasznak földolgozását végzi, akit Tráser László kérdezett.

A bukovinai székelyekről, akiket még az 1882-83-as kivándorlási láz ragadott magával az Al-Duna kanyarulatába, kevesen emlékeztek meg eddig. Pedig ők voltak, akik az élni akarás, az újrakezdés, az otthonteremtés igézetének hatalmas erejével kétségbeesésükben összekapaszkodva, megküzdöttek a Duna félelmetes ártereivel. Végtelen mocsarakat, lapályokat csapoltak le. Falvakat emeltek semlyéken-ingoványon: Székelykevét, Hertelendyfalvát, Sándoregyházát. Az ezredforduló hét szűk esztendeje alatt is helyt állnak, de ma már megfogyatkozva. Ők, akik egykor még a túlnépesedés rémképével szembesültek! Céljuk, hitük szerint változatlanul: a megmaradás. Péter László az ő történetüket írta meg Vándor fecske hazatalál? című kötetében. A szerzőt Fazekas Gyöngyvér kérdezte.

A múzeumok országszerte gazdag programkínálattal várták az érdeklődőket június 21-én. Az esztergomi Keresztény Múzeum és a tatai Kuny Domokos Múzeum is többek között új időszaki kiállítás megnyitójával készült az ünnepre, a keszthelyi Balatoni Múzeumban pedig vadászrepülőgép szimulátortól kezdve, tárlatvezetéseken és koncerten át számos bemutató is várta a látogatókat, például galamb fajtabemutató és idomított vadászmadarakkal solymászati bemutató is.
Műsorunkban a Balatoni Múzeum gyűjteményeiről, a Keresztény Múzeum Új szerzemények címmel nyílt időszaki kiállításáról, valamint a Kuny Domonkos Múzeum Hűvös évtizedek címmel nyílt időszaki tárlatáról hallhatnak, ez utóbbi felvételünket Szerdahelyi Csongor készítette.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban működő Toldy Teátrum vezetője Eck Júlia egyetemi docens, drámapedagógus, magyar nyelv és irdalom szakos tanár, aki több, mint harminc éve vezeti a színjátszás és a dráma világa iránt érdeklődők számára megtartott foglalkozásokat. Eck Júliának idén tavasszal jelent meg a Színjáték az iskolában című könyve, melyben az elmúlt harminc év előadásait, szakmai tapasztalatait, drámapedagógiai módszereit fűzi egybe. Az olvasó támpontokat kaphat ahhoz is, miképp lehet használni a drámát az iskolai keretek között – nem pusztán a színjátszás terén.
Tóth Zsófia riportja.

Aukción vette meg a Magyarországi Evangélikus Egyház az egyik egykori lelkészének a közelmúltban előkerült kézírásos ostromnaplóját, amely most könyvalakban is megjelent. A Luther Kiadó gondozásában megjelent kötet kapcsán Venásch Eszter szerkesztőt, Ungváry Krisztián történészt és Fabiny Tamás evangélikus püspököt Szerdahelyi Csongor kérdezte.

A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban működő Toldy Teátrum vezetője Eck Júlia egyetemi docens, drámapedagógus, magyar nyelv és irdalom szakos tanár, aki több, mint harminc éve vezeti a színjátszás és a dráma világa iránt érdeklődők számára megtartott foglalkozásokat. Eck Júliának idén tavasszal jelent meg a Színjáték az iskolában című könyve, melyben az elmúlt harminc év előadásait, szakmai tapasztalatait, drámapedagógiai módszereit fűzi egybe. Az olvasó támpontokat kaphat ahhoz is, miképp lehet használni a drámát az iskolai keretek között – nem pusztán a színjátszás terén.
Tóth Zsófia riportja.

Aukción vette meg a Magyarországi Evangélikus Egyház az egyik egykori lelkészének a közelmúltban előkerült kézírásos ostromnaplóját, amely most könyvalakban is megjelent. A Luther Kiadó gondozásában megjelent kötet kapcsán Venásch Eszter szerkesztőt, Ungváry Krisztián történészt és Fabiny Tamás evangélikus püspököt Szerdahelyi Csongor kérdezte.

Kerényi Grácia író, költő és műfordító a huszadik századi lengyel–magyar kapcsolatok legnagyobb alakja volt. Századik születésnapja alkalmából a neves polonistára emlékező emlékkönyv jelent meg a könyvhéten. A kötet szerkesztőjével, Csisztay Gizelával Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Nagy László költő születésének százéves évfordulója közeleg, hiszen 1925. július 17-én született Felsőiszkázon. Ebből az alkalomból a költő, műfordító műveiből készült összeállításunkról már korábban is beszámoltunk. A július 20-án, a Páholy és Pódiumban elhangzó műsor Nagy László sok rétegű munkásságát mutatja Nagy Borbála Réka válogatásában. Nagy László unokáját Csuth Judit kérdezte az összeállításról.

Kerényi Grácia író, költő és műfordító a huszadik századi lengyel–magyar kapcsolatok legnagyobb alakja volt. Századik születésnapja alkalmából a neves polonistára emlékező emlékkönyv jelent meg a könyvhéten. A kötet szerkesztőjével, Csisztay Gizelával Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Nagy László költő születésének százéves évfordulója közeleg, hiszen 1925. július 17-én született Felsőiszkázon. Ebből az alkalomból a költő, műfordító műveiből készült összeállításunkról már korábban is beszámoltunk. A július 20-án, a Páholy és Pódiumban elhangzó műsor Nagy László sok rétegű munkásságát mutatja Nagy Borbála Réka válogatásában. Nagy László unokáját Csuth Judit kérdezte az összeállításról.