Magyar csillagok

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban.

Dallos Szilvia, a magyar szinkronművészet nagyasszonya, különleges szépségű táncművész-színésznőként egy csapásra meghódította a színpadot, a filmvilágot.. Ki gondolta volna, hogy akkor már több rádiójáték szerzője, hogy egymás után írja kisprózáit, regényeit, hogy megírja a magyar szinkron történetét, a szinkron mosolyát, hogy vérbeli drámaíróvá vált titokban...

Maksay Ágnes „Hegyeken, völgyeken zengedezve járnék..." című dokumentumfilmje mutatja be a szülőföldjét el nem hagyó csángó magyar énekes Nyisztor Ilona életét. Az Uránia filmszínházban tartott bemutatón Németh Zsolt országgyűlési képviselő köszöntötte a nézőket. A beszélgetés vele és Nyisztor Ilonával valamint egyik kis tanítványával László Ritával készült.

dr. Erőss István, rektor, Munkácsy- Barcsay -Szolnay- díjjal kitüntetett képzőművész, valamint a "Mestertanár" érdemérem birtokosa, bejárta a világot Graztól Dzsaipurig, de soha nem feledkezett meg szülőföldjéről, Csíkról, a hazáról, ahonnan származik...

dr. Erőss István, rektor, Munkácsy- Barcsay -Szolnay- díjjal kitüntetett képzőművész, valamint a "Mestertanár" érdemérem birtokosa, bejárta a világot Graztól Dzsaipurig, de soha nem feledkezett meg szülőföldjéről, Csíkról, a hazáról, ahonnan származik...

Mindenmentes helyett természetest című könyvéről és a gazda társadalom sorsáról beszélgetünk vendégünkkel: dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselővel, aki a második Orbán-kormány vidékfejlesztési minisztere, a harmadik Orbán-kormány földművelésügyi minisztere volt.

A Csíksomlyói pünkösdi búcsúba, a lengyelországi Czestochowába és Krakkóba, valamint Bodajkra indít zarándokvonatokat az idei szentévben a Misszió Tours Utazási Iroda a MÁV Személyszállítási Zrt. együttműködésével, hogy a Ferenc pápa által meghirdetett szentévben több ezer zarándokot szállítsanak közismert búcsújáróhelyekre, „A remény zarándokai” mottó jegyében.

Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő, grafikus, művészpedagógus-tanár 1900. január 14-én született, majd Erdélyből Magyarországra jött, a Képzőművészeti Főiskolára, melynek haláláig tanára lett. A Szentendrei Festők Társaságához tartozott, a latinos expresszionizmus híve volt, maga is e stílusban festett. 1929-től fejlődött ki egyéni, máséval össze nem téveszthető stílusa, a konstruktivizmus egyéni, sajátos magyar változatát alakította ki.

560 éve szolgálja a Szent Korona őrzését a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete.
Az 1991-ben újjáalakult Egyesület elnöke, parancsnoka, Woth Imre beszél az egyesület
történetéről, múltjáról, jelenéről és remélt jövőjéről, abban a hagyományokhoz hű, eltökélt szemléletben, amelyet egykor - a Koronát Amerikába mentő Pajtás Ernő ezredes és korornaőrei ráhagytak...

Ahol a Korona, ott van Magyarország - hagyta ránk a megőrző, óvó gondolatot Révay Péter koronaőr 1613-ban. Aligha van a magyar eszmetörténetnek , a történeti alkotmány és közjog kérdéskörének izgalmasabb, vitatottabb és méltatlanul mellőzöttebb értéke, mint a magyar Szent Korona tana. Aligha van példa arra a helyét kereső Európában, még kevésbé az etnikai reneszánsz, a felfokozott nemzeti érzés állapotában lévő, a békeszerződések hozta mesterséges államkeretek feszültségei és szétrepülő darabjai okozta sebek által szenvedő Közép-Európában, hogy egy nép ne forduljon a kincstalálók örömével igazi, megtartható és megtartó eszmei örökségéhez. Ezen örökség egyik legbecsesebb darabja, felbecsülhetetlen értékű igazi gyémántja a magyar Szentkorona -tan -olvasható mai vendégünk, Zétényi Zsolt: A Szentkorona-eszme mai értelme című könyvében.

A pozsonyi helytartótanács 1772-ben adta ki a könyveseknek szóló rendeletét, mely szerint engedélyt csak derék, becsületes életmódot folytató és erről bizonyítványt is felmutatni tudó, művelt, szakképzett személy kaphatott, aki legalább három nyelven beszélt és négy évet szolgált segédként egy könyvesboltban.
Most bepillantunk egy mai könyvkiadó nem könnyű életébe. Vendégünk a Nap Kiadó vezetője és tulajdonosa: Sebestyén Ilona.

A pozsonyi helytartótanács 1772-ben adta ki a könyveseknek szóló rendeletét, mely szerint engedélyt csak derék, becsületes életmódot folytató és erről bizonyítványt is felmutatni tudó, művelt, szakképzett személy kaphatott, aki legalább három nyelven beszélt és négy évet szolgált segédként egy könyvesboltban.
Most bepillantunk egy mai könyvkiadó nem könnyű életébe. Vendégünk a Nap Kiadó vezetője és tulajdonosa: Sebestyén Ilona.