Akvarell

Magyar-lengyel szentek: Szent Kinga és Szent Hedvig címmel nyílt meg szeptemberben a Magyar Művészeti Akadémia és a Kecskeméti Katona József Múzeum közös képző- és textilművészeti kiállítása Kecskeméten, a Cifrapalota épületében. A tárlat kurátorai: Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textil- és képzőművész, valamint Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője.
Az október 25-ig látogatható tárlaton elsősorban textilművészeti alkotások láthatók, de egyéb képzőművészeti műfajok is megjelennek. A kiállított 18 alkotás a 800, illetve a 650 éve született két szentet legendáin, életfelfogásán, erényein és életútján keresztül mutatja be a Kecskemétre látogatóknak. Gyergyádesz Lászlóval Tóth Zsófia elsőként arról beszélgetett, milyen gyökerek felé vezet bennünket ez a kiállítás.

A Kárpát-medencében élő magyar középiskolások számára több mint 30 éve rendeznek helyesírási versenyt Gyulán, melyet Implom József nyelvészről és helytörténészről neveztek el. A verseny örökös elnöke Nagy János szegedi nyelvészprofesszor, akit Tráser László kérdezett.

A mesés kelet mindig is foglalkoztatta az európai embereket, így minket, magyarokat is. Nem volt ez másképp a 19-20. század fordulóján sem, amikor is Gerster Kálmán tervei alapján jött létre az az épületegyüttes és szórakozónegyed, amely „Konstantinápoly Budapesten” néven nyitotta meg kapuit 1896-ban, egyúttal pedig híres-hírhedt színfoltja volt a korabeli orientalizáló építészetnek.
Ennek emléket állítva tekinthető meg egy időszaki kiállítás még november 3-ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, melyet M. Pap Gergely muzeológussal és történésszel, a tárlat kurátorával járt körbe Szentimrei Kristóf.

Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Újabb ősbemutatóra készül a Budapesti Operettszínház (november közepére tervezik a premiert). A választás egy olyan közismert történetre esett, amely az ókortól napjainkig a világ számos pontján sok-sok változatban és feldolgozásban megjelent. Csak népmesei verzióból több száz létezik. A mai magyar és zenés Hamupipőkében az alkotók terve szerint felbukkan a folklór és a mélylélektan ugyanúgy, mint Csipkerózsika és Hófehérke. A címszerepet - a hármas szereposztás egyikében - Nagy Alma Virág egyetemi hallgató alakítja, akit Ungvári Judit kérdezett a feladatról.

"A komponálás számomra öröm, szeretném, ha műveimmel én is örömet tudnék szerezni hallgatóimnak" - így vallott Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-, valamint Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész, aki 24 éve, 2000. október 10-én hunyt el. Nagy György András és Tóth János András összeállítása.

Mi a csoda? - teszi fel a kérdést minden esztendőben 2017 óta a Pont fesztivál aktuális plakátja. Nem véletlenül, hiszen a szervezők mindannyiszor az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének „Szellemi Örökség”- listájáról választják ki: éppen mit mutatnak meg a világ, a népek sokszínűségéből Budapesten. A megfogalmazott cél, hogy ezeket az értékeket úgymond testközelbe hozzák. Az idei programokról (október 12., Múzeumkert) Csák Liza koordinátorral Fülöp Tamás készített interjút.

Kép: Az Operettszínház honlapjának részlete

A bécsi OFF Theater sikere után, most a budapesti Magnet Közösségi Ház pódiumán mutatkozik be Dr. Ujvárosi Veronika. A magyar származású osztrák ügyvédnő egy egészen különleges, interaktív stand-up stílusú előadásban osztja meg velünk 15 éves pályafutása legizgalmasabb büntető- és családjogi eseteit. Bebizonyítja, hogy hittel, együttérzéssel és intelligenciával a legválságosabb élethelyzetekben is képesek vagyunk megtalálni a vígasz és a remény morzsáit. Lesznek abszurd anekdoták, jogi lifehack-ek, megrázó történetek, és egy újjászületés – mindez a megdöbbentő és intim pillanatok váltakozó sodrásában. Dr. Ujvárosi Veronikát Kövesdy Zsuzsa faggatja.

„Éppen úgy, ahogy a beszélgetés jelzi a lélek fogalmát, éppen úgy mutatja az írás a beszélgetést és a gondolatot.” mondta Arisztotelész. Ám a szépen kanyarított betű nem csupán gyakorlottá teszi a kezünket, szélesíti látókörünket és elmélyíti gondolkodásunkat, de gyönyörködtet is. A megvalósuló szépséget az évszázadokra is rábízhatjuk. Buzogány Dezső, kalligráfussal az írott betűk ókorban használatos szép formájáról, a kézírás fontosságáról, sőt embert nevelő, fejlesztő voltáról beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Október 10. és 13. között rendezik meg az Őszi Margó Irodalmi Fesztivált a Nemzeti Táncszínházban, a Millenárison. A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló programsorozat idén is a külföldi és hazai kortárs irodalom kedvenceit hozza el, esténként pedig zenés-irodalmi produkciókkal várják az érdeklődőket.
A közel 70 programot felvonultató kínálatról, valamint a rendezvény névadójának szolgáló Margó-díjról Valuska Lászlót, a fesztivál igazgatóját Szentimrei Kristóf kérdezte.

Nemrég járt a Katolikus Rádióban Jánosi Ferenc színművész, akivel egy néhány hét múlva adásba kerülő, többrészes irodalmi sorozatot vettünk fel, amely Edmondo De Amicis Szív című regényéről szól majd. A művésszel már korábban is dolgoztunk, amikor a hithez kapcsolódó Chesterton novellákat és egy katona visszaemlékezéseit, egy második világháborús történetet olvasott fel.
Az újabb közös munka apropóján Sárospataki Zsuzsanna rendezőnknek mesélt arról, hogyan indult el a színészi pályán, illetve hogyan lett belőle később író is, mindemellett pedig arra is kitért, milyen szerepet játszott fiatalkorában a versenysport.

„Kevesebb gépidő és több valós én-idő” – ezzel a jelmondattal jelent meg a tavalyi év során Horváth Ria Uralom a mobilom című könyve, melyhez nemrég egy ún. beszélgetőkártya-játékot is kitalált az élménypedagógiával tanító pedagógus. A 120 kártyát tartalmazó játék célja, hogy korosztálytól függetlenül segítsen tudatosan átgondolni a digitális világban való jelenlétünket.
Hogy pontosan mit is jelent a beszélgetőkártya fogalma, elsőként erről kérdezte Szentimrei Kristóf Horváth Riát.

„A ’világi siker’ nincsen kemény és kitartó munka nélkül, ugyanakkor feltétlenül szükséges a hit, hogy minden, ami történik velünk a javunkra szolgál – vallja Büky Anna. Önéletrajzában az anya szó előbb szerepel, mint az írónő megnevezés. Legújabb kötetének címe: „Jobbat érdemelsz”. A szerző Nagy György András vendége volt a Katolikus rádió stúdiójában.

Egy mérnökből lett festőművész! Matzon Ákost meghívták a Pannonhalmi Főapátságba, hogy állítsa ki képeit. A Munkácsy Mihály-díjas magyar alkotóval Tóth János András beszélget.

Mit keres a föld alatt a budapesti, II. kerületi helytörténeti gyűjtemény?! A bunker a nyári szünet után ismét várja a látogatókat – a nem idevalósiakat azért, hogy megismerhessék a múlt egy-egy szeletét, a helyieket pedig azért, hogy identitásukat megerősíthessék. Zsoldos Szilvia beszélgetőpartnere, a kiállítás egyik megálmodója: Viczián Zsófia helytörténész.

Kép: Matzon Ákos egyik alkotása

Milyen a jó fotó? Mitől lesz valaki első helyezett egy fotóversenyen? Hogyan lehet egyáltalán kiválasztani több ezer indulóból a legjobbat? A "Magyarország 365" fotópályázat kapcsán a hazai fotográfiai élet legizgalmasabb alakjaival beszélgetett Kaiser Ottó, a fotópályázat zsűrielnöke a Scrutonban. A háttérbeszélgetés vendége ezúttal Kurucz Árpád, sokszorosan díjazott fotóriporter volt, aki a 2010-es Pictures of the Year fődíjasa, s aki ma már megkerülhetetlen alakja a hazai napilapos és magazinfotográfiai életnek. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa járt.

A Sir Gawain és a Zöld lovag című lovagregényt ismeretlen szerzője a 14. században írta, és az egyik legfontosabb középkori angol nyelvű irodalmi mű, amely egyetlen példányban maradt ránk, egy könyvtártüzet is túlélve. Ráadásul két izgalmas verselő iskola ötvöződik benne, a kontinensé és a szigetországé. Ennek lefordítására vállalkozott Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus. A könyvbemutatót követően Fazekas Gyöngyvér faggatta őt a szöveg titkairól.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Magyar-lengyel szentek: Szent Kinga és Szent Hedvig címmel nyílt meg szeptemberben a Magyar Művészeti Akadémia és a Kecskeméti Katona József Múzeum közös képző- és textilművészeti kiállítása Kecskeméten, a Cifrapalota épületében. A tárlat kurátorai: Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textil- és képzőművész, valamint Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője.
Az október 25-ig látogatható tárlaton elsősorban textilművészeti alkotások láthatók, de egyéb képzőművészeti műfajok is megjelennek. A kiállított 18 alkotás a 800, illetve a 650 éve született két szentet legendáin, életfelfogásán, erényein és életútján keresztül mutatja be a Kecskemétre látogatóknak. Gyergyádesz Lászlóval Tóth Zsófia elsőként arról beszélgetett, milyen gyökerek felé vezet bennünket ez a kiállítás.

A Kárpát-medencében élő magyar középiskolások számára több mint 30 éve rendeznek helyesírási versenyt Gyulán, melyet Implom József nyelvészről és helytörténészről neveztek el. A verseny örökös elnöke Nagy János szegedi nyelvészprofesszor, akit Tráser László kérdezett.

A mesés kelet mindig is foglalkoztatta az európai embereket, így minket, magyarokat is. Nem volt ez másképp a 19-20. század fordulóján sem, amikor is Gerster Kálmán tervei alapján jött létre az az épületegyüttes és szórakozónegyed, amely „Konstantinápoly Budapesten” néven nyitotta meg kapuit 1896-ban, egyúttal pedig híres-hírhedt színfoltja volt a korabeli orientalizáló építészetnek.
Ennek emléket állítva tekinthető meg egy időszaki kiállítás még november 3-ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, melyet M. Pap Gergely muzeológussal és történésszel, a tárlat kurátorával járt körbe Szentimrei Kristóf.