Művészbejáró

Elhatározta, hogy magyar színésznő lesz – Oláh Tánia ettől az évadtól kezdve tagja az Újszínház társulatának. Az előbbi mondat talán furcsán hat, de igaz: a fiatal színésznő Romániában, a Kolozs megyei Désen született, itt és később Kolozsvárott végezte iskoláit, tanulmányait, többségében románul. Még a színházi tanulmányok kezdeti időszakában sem az anyanyelvén tanult, ezért van jelentősége az említett elhatározásnak. A színésznő január 17-én mutatkozott be a budapesti színház közönsége előtt, Szabó Magda első darabjának, a Disznótor című regényből színpadra adaptált Kígyómarásnak az előadásában, amelyet az Újszínház, koprodukcióban készített el a Békéscsabai Jókai Színházzal. A produkciót előbb Békéscsabán játszották, ott mintegy 30 előadásos szériát futott be. Az előadásban Kémery Paulát Oláh Tánia játssza, aki most először lépett színpadra Budapesten. A Művészbejáró mai adásában az Újszínház fiatal színészét ismerhetik meg, akivel eddigi útjáról, erről az előadásról és terveiről is beszélgetünk.

Senki ne adja fel az álmait, a boldogság a Földön is megvalósulhat. Ezt üzeni Vörösmarty Mihály klasszikusa, a Csongor és Tünde kortárs táncszínházi adaptációjával Nemes Zsófia koreográfus, aki mintha saját életével is igazolná ezt a tézist, hogy soha nem adja fel az álmait. Most éppen újraszervezi társulatát, a PR-Evolution Dance Companyt, amellyel pár éve bemutatott Csongor és Tünde-feldolgozásukat értelmezik újra. A mai fiatalok számára újrafogalmazott Vörösmarty-adaptációt a Lázár Ervin programban is utaztatják, hogy minél több fiatal élje át ezt a szép történetet, és ismerje meg a kortárs táncművészet műfajának lehetőségeit. A Művészbejáróban Nemes Zsófia koreográfussal beszélgetünk. A PR-Evolution Dance Company Csongor és Tünde előadását 2025.február 18-án 19 óra 30 perctől láthatják az érdeklődők a Nemzeti Táncszínház Kistermében.

A Művészbejáró mai adásában ezúttal egy animációs alkotót mutatunk be. B. Nagy Ervin 2011-ben diplomázott a MOME animáció szakán. Dolgozott a londoni Cartoon Networknek, a budapesti Cinemon-, Umatik-, Omega Kreatív filmstúdióknak, a mainz-i ZDF-nek, a Kecskemétfilmnek és Richly Zsolt Luther animációs műhelyében. Óraadóként tanít a Metropolitan Egyetem animációs tanszékén. 2014 óta dolgozik egy 13 részesre tervezett sorozaton, amely a magyar olimpikonok gyerekkoráról szól, a mintegy 8 perces részekből álló „CSEREBOGARAK” című animációs széria mindegyik epizódja más sportolót, másik sportágat mutat be. Érdekessége, hogy nem a nagy győzelmekre, hanem inkább a bajnokok ifjúkorára helyezi a hangsúlyt az alkotó. Az eddig elkészült öt epizódban az úszó Egerszegi Krisztina, a kardvívó Kárpáti Rudolf, a sakkozó Polgár-lányok, az ökölvívó Papp László, az öttusázó Balczó András életének egy-egy különleges pillanata látható. Az animációs alkotót saját munkája és tervei mellett a magyar animáció helyzetéről is kérdezzük műsorunkban.

Egyre több szerepben látható a Nemzeti Színházban Szilágyi Ágota, akit többek között a Bánk bánban, a GRANE - Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadásban, a King Lear Show-ban is láthat a közönség. A szatmárnémeti születésű színésznő játszott Temesváron, Újvidéken, a Maladype Színházban, és mintegy másfél éve a tagja a Nemzeti társulatának, ahol – mint mondja – kitűnően érzi magát. Most éppen egy egészen különleges produkcióban kapott szerepet, amit a belga képzőművész és színházi alkotó, Jan Fabre állított színpadra a teátrumban. A Vér vagyok című középkori tündérmeséről, korábbi szerepeiről és eddigi pályájáról is beszélgetünk Szilágyi Ágotával, a Nemzeti Színház színésznőjével.

Művészbejárónkban folytatjuk kisebbségi színházi alkotókat bemutató sorozatunkat. Az apropót ehhez most az szolgáltatja, hogy egy egészen rendkívüli előadás született a Nemzeti Színházban, ahol 2024 október 12-én mutatták be a Gorkij Makar Csudra című elbeszélése és az abból készült, A cigánytábor az égbe megy című, 1976-os film története nyomán létrejött színházi előadást, az Esthajnalt. A Szarka Tamás zenéjével játszott cigányballada a Nemzeti Színház, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Karaván Színház, a Fővárosi Nagycirkusz és a Baross Imre Artista- és Előadóművészeti Akadémia közös előadása zajos sikerrel mutatkozott be a közönség előtt. A produkció egyik fontos szereplőjét, Danilót Nyári Oszkár alakítja, aki immár csaknem negyedszázaddal ezelőtt megalapította a Karaván Színházat, amelynek művészei szintén szerepelnek a koprodukciós előadásban. Műsorunkban Nyári Oszkárral készült beszélgetésünk második részét hallják, a színművészt a most bemutatott előadásról és a Karaván Színházról is kérdezzük.

Író, költő műsorvezető és kulturális forradalmár – weboldalán így aposztrofálja magát Viola Szandra. Már az első ifjúsági regényével bekerült a legjobb tíz közé az év könyve szavazáson 2023 év végén. Az alkotó tavaly a könyvhétre jelentette meg A világfa kilenc ága című ifjúsági regényét, amelyben a magyar mitológiából merített fantasy-elemek fűszerezik a főszereplő fiatal lány, Hajnal fejlődéstörténetét. Most jelent meg a második kötet, A hetedik Égbolt címen, amelyben tovább folytatja Hajnal négykötetesre tervezett történetét. Viola Szandra magyar–pedagógia szakon diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kommunikációt és filozófiát is tanult. Írt már színházi- és táncszínházi kritikákat, recenziókat, esszéket, interjúkat és tanulmányokat különböző lapokban, ezeken kívül költészetet népszerűsítő programok szervezésében is részt vett. A szépirodalmi írást versekkel kezdte, 2008-ban jelent meg a Léleksztriptíz és 2014-ben a Testreszabás című kötete, 2021-ben napvilágot látott a Használt fényforrások versgyűjtemény is. A Covid időszakában vágott bele a prózaírásba, és rögtön sikeresen: A világfa kilenc ága szerencsésen debütált. Most pedig már a második kötetet is kézbe vehetik az olvasók. A Művészbejárónkban Viola Szandrával beszélgetünk.