Kerengő

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb, Gyöngyélet – Népi ékszer a 21. században című kiállításának augusztus 28-án tartott sajtónyilvános tárlatvezetésén a Múzeum 20. és 21. századi népi iparművészek és designerek népi motívumok ihlette ékszergyűjteményét mutatták be. A zömében gyöngyökből készült ékek együtt még sosem voltak láthatóak a nagyközönség számára, így igazi csemegeként csodálhatók meg a kivételes tárlaton. A Budai Vigadó pinceszintjén található Nagy Lajos terem középkori kőfala remek hátteret biztosít a csillogó kalárisok, fülbevalók, karkötők és egyéb díszek számára. A kiállítás előre meghirdetett időpontokban, tárlatvezetéssel látogatható 2025. június 30-ig.
A kiállítás ötletadója és főkurátora dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina, aki a tárlatvezetést követően interjút adott műsorunk számára.
(fotók: Hagyományok Háza, Sallai Éva)

Jogsegély: A haszonélvezeti jog megszűnése, az építményi jog. Szalay Kornél Géza ügyvéddel beszélgetünk.
Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, vagy a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Az Egyesült Államok elnökválasztási kampánya lassan a célegyenesbe fordul, és bár a felmérések bő egy hónapja még Donald Trumpot tartották esélyesebbnek, ma egyáltalán nem egyértelműek a választási esélyek.

Az energiapolitikáról beszélgetünk Petz Ernővel, a paksi Atomerőmű nyugdíjas vezérigazgatójával.

Az orosz-ukrán háború kitörése óta állandóan ott szerepel a hírek között a magyarországi olajellátás kérdése. Lezárják az ukránok az országukon keresztül haladó vezetékeket, vagy nem zárják le?
A háború okozta energiaválság legsúlyosabb vesztese Európa. Legnagyobb nyertese pedig az Egyesült Államok?
De van itt még más is: az olaj kereskedelme hagyományosan dollárban zajlik. Vagy zajlott ezidáig. Mintha változnának az idők? Az olaj kereskedelme is részese annak a világtörténelmi átalakulásnak, mely napjainkban zajlik. A kérdés: megtarhatja-e hegemón szerepét az USA? Vagy inkább: meddig tarthatja meg?

Vendégem Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet (MCC) vezető kutatója.

2000-ben mérték fel utoljára, hogy milyen a magyar lakosság egészsége. És most, 2025-ben. Közel negyedszázad telt el a két mérés között, ami alkalmas hosszabb távú következtetések levonására is. Az "élet szép", de nem mindegy milyen az élet minősége. De mit tehet az egyes ember, hogy élete utolsó évei ne a betegségek jegyében teljen?
Vendégem dr. Inotai András, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértekelő és Elemzési Központ egyetemi docense, a kutatás vezetője.

fotó: semmelweis.hu

A Népművészeti Egyesületek Szövetségének kiemelt eseménye minden évben a Mesterségek Ünnepe, amelynek mottója: kézművesség, zene, tánc, minden, ami hagyomány. Az ország legnagyobb népművészeti fesztiválja idén négy napig, augusztus 17-től 20-ig várta a látogatókat a Budai Várban. Csaknem ezer magyar és külföldi kézműves portékáit tekinthették meg az érdeklődők, és közel száz látványműhelyben ki is próbálhatták az egyes mesterségeket. A Magyar-Török Kulturális Évad alkalmából a Mesterségek Ünnepe idei díszvendége Törökország volt.

A szövés a legősibb szakmák egyike. Gálné Nagy Ildikó szövő népi iparművész hagyományos paraszt-szövőszékeken, kézi szövési technikával rongy, pamut, gyapjú alapanyagokból szabászati hulladék újrahasznosításával készíti szebbnél szebb szőnyegeit, díszpárnáit, tarisznyáit. Férjével, Gál Tibor népzenésszel Algyőről érkeztek a Mesterségek Ünnepére. Műhelyében - csakúgy, mint a népművészeti fesztiválon - a látogatók ízelítőt kaphatnak a szövés hagyományaiból. Szerinte a hagyományt nem csak megőrizni lehet, de teremteni is kell. Gyűjti, és munkája által igyekszik újraalkotni népi múltunk örökségeit, hogy az a jelenünk és a jövőnk része lehessen.

Boldog Özséb remete volt a 13. században. Ő a Pálos Rend megalapítója. Sok évszázados - sikerekben és hányattatásokban gazdag - múlt után a rend központja ma Lengyelországban van.
Pécs, a budapesti Sziklatemplom, Márianosztra, Petőfiszállás-Pálosszentkút és Hargitafürdő. Ezek a mai pálos rendházak.
Vendégem F. Romhányi Beatrix történész, egyetemi tanár.

fotó: https://palosrend.hu/a-rend/

Ki gondolta volna, hogy a régóta áhított 1990-es újraegyesítés óta újra előkerülnek ezek a régi elnevezések?
Úgy tűnik, a német kettéosztottság ma is jelen van. Okok, magyarázatok, kitekintés a jövőbe.
Vendégem Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

fotó: wikipedia.org
Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel

Boldog Özséb remete volt a 13. században. Ő a Pálos Rend megalapítója. Sok évszázados - sikerekben és hányattatásokban gazdag - múlt után a rend központja ma Lengyelországban van.
Pécs, a budapesti Sziklatemplom, Márianosztra, Petőfiszállás-Pálosszentkút és Hargitafürdő. Ezek a mai pálos rendházak.
Vendégem F. Romhányi Beatrix történész, egyetemi tanár.

fotó: https://palosrend.hu/a-rend/

Ki gondolta volna, hogy a régóta áhított 1990-es újraegyesítés óta újra előkerülnek ezek a régi elnevezések?
Úgy tűnik, a német kettéosztottság ma is jelen van. Okok, magyarázatok, kitekintés a jövőbe.
Vendégem Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

fotó: wikipedia.org
Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel

A nyár politikai, közéleti történéseit tekintjük át Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.