Iránytű

Mogyoródon 1986-óta folyamatosan láthatunk Forma 1-es futamokat. Ezzel -az olaszországi Monza után- a magyar pálya rendelkezik a második legrégebben fennálló rendezői sorozattal. Ez olyan elképesztő eredmény, amit a britek, franciák vagy a németek is megirigyelhetnek, de amire még a legendás monacói városi kör sem volt képes. Ehhez a teljesítményhez természetesen folyamatos megújulásra van szükség, hiszen a verseny is elképesztő ütemben fejlődik, változik. Az idei Magyar Nagydíj után olyan, 105 milliárd forint értékű felújítási munkálatok kezdődtek a Hungaroringen, amelyek jövőre már új szintre emelik és továbbra is biztosítják a rendezés lehetőségét. Futamunk közel negyven évéről a téma szakértője, Várhegyi Ferenc kommentátor beszél műsorunkban.

Élő nyilvános műsor a Múzeumkertben megrendezésre kerülő Kattárson: Várjuk kedves hallgatóinkat szeptember 28-án, szombaton 10 órától a Katolikus Rádió Pavilonjánál!

A beszélgetés témáját adó film megtekinthető az Apostol TV Youtube csatornáján.

A sportrajongók számára elképesztően izgalmas volt a mögöttünk hagyott nyár. A németországi labdarúgó Európa-bajnokság, majd a párizsi Olimpia rengeteg embert érdekelt, lelkesített, mozgatott meg. Kölnben és Stuttgartban, futball-válogatottunk meccseire több tízezer honfitársunk utazott el szurkolni és a francia fővárosban is hatalmas támogatást élvezhettek sportolóink a lelátókról. Honnan ez az erő? Kiket, miért és hogyan érint meg a sport? Érezhető-e a társadalom "állapotán", ha versenyzőink sikeresen vagy éppen sikertelenül szerepelnek a nemzetközi küzdelmekben? Vendégünk a stúdióban Dr. Dóczi Tamás sportszociológus, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszék egyetemi docense.

Az augusztus 20-i ünnepségeken látható díszegységek legfontosabb "ismérve" a tökéletes egyenruha. Vitézkötés, paszomány, csákórózsák, díszgombok, zsinórok, kardbojtok, díszövek. Ezek elkészítése nem egyszerű munka, hanem olyan hivatás, amely apáról fiúra száll hosszú évtizedek tapasztalata alapján. A főváros XVIII. kerületében Tóthék régóta ezzel foglalkoznak. Honlapjuk ismertetőjében ezt írják magukról: "Cégünk harmadik generációs paszományos és gombkötő műhely. Termékeinket autentikus módon, korhű módszereket alkalmazva kézzel gyártjuk. Többek között egyedi stílusú paszományokat és egyedi zsinórokat is készítünk a megrendelő igénye szerint." Vendégünk a stúdióban Tóth János és fia, Tóth Balázs paszományos mester.

Augusztus 20-án, mint más nemzeti és katonai ünnepeinken, bevonulnak a történelmi zászlóink. A tudósításokban hallani a díszszázad parancsnokának utasításait, mire a katonák, vállukon a lobogókat tartó rudakkal, díszlépésben elfoglalják helyüket a téren vagy a teremben. A civilek ilyenkor meghatottan figyelnek, a jelen lévő egyenruhások pedig tisztelegnek. De vajon hány történelmi zászlónk van, melyek ezek, miért éppen azok, mikor és ki választotta ki őket, mikor és mely alkalmakkor láthatjuk a bevonulásukat? A válaszokat ünnepi műsorunk vendége, Fröhlich Dávid, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményvezetője adja meg.

Magyarország első állatkertje 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit Pest-Budán. A közönség ekkor csaknem ötszáz különféle állatot láthatott a 11 állatházban, valamint elkerített, nyílt gyeptéreken. A legnépszerűbb állat Kristóf, a fiatal barnamedve volt, akit Deák Ferenc is különösen kedvelt. A majomházban kilencféle virgonc majmot mutattak be, gazdag volt a tó és a fácánház madárgyűjteménye is. A madárházban a legérdekesebbek a “kajdácsok”, vagyis papagájok, kakaduk és arák voltak. Nem hiányoztak a hazánkban is őshonos szarvasfélék (őz, gímszarvas, dámvad) sem. A manapság oly jellemzőnek tartott állatkerti fajok (pl. zsiráf, elefánt, víziló) az állatkert megnyitásakor még hiányoztak. Hogy mi történt azóta, elmondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.

A 120 éve született kormányzóhelyettesről szóló színművet Zetényi -Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság elnöke egyrészt családi indíttatásból írta. A kormányzó idősebb fiának, Istvánnak az orosz fronton a Zetényi-Csukás Kálmán volt a közvetlen parancsnoka. A másik ok egy hagyaték megvásárlása volt. Horthy István tisztiszolgájának, Farkas Györgynek a tárgyairól van szó. Ezek között volt az a napló, amelyben részletesen leírja a tapasztalatait. Az Utolsó bevetés című monodráma ősbemutatója augusztus 18-án lesz Budapesten, az előadáson jelen lesznek a Horthy-család és a Farkas-család leszármazottai is. A művet Publik Antal színművész adja elő, aki a szerzővel együtt stúdiónk vendége lesz.

Turkey helyett már Turkye. Czech Republik helyett már Czechia. Grúzia helyett már Georgia. Csak néhány olyan ország, amely a közelmúltban változtatta meg a nevét, s ha visszatekintünk néhány évtizedet, még sokkal többet is találhatunk. Nem titkoltan India, Új-Zéland és Hollandia is hamarosan bejelentést tehet. Mi állhat ezek mögött? Hogyan, miként és mennyi idő alatt történik meg egy ilyen fontos esemény? Hogy fogadja a világ? Kit, mire kötelez mindez? Egyáltalán, miért van ezekre szükség? A válaszokat vendégeinkkel, Mikesy Gábor földrajzinév-szakértővel és Szűcs Tamás külpolitikai szakértővel, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanársegédjével keressük műsorunkban.

Edényekből virágtartó? Csipkékből ágytakaró? Mosógép-motorból fűnyíró? Kancsóból fakanál tartó? Otthon lapulnak ilyenek? Takarékos módi címmel nyílt kiállítás a Ferenczy Múzeumi Centrumban, amelynek középpontjában a takarékos szemlélet áll. A legtöbb háztartásban ma is előfordulnak örökölt, sosem használt vagy feleslegessé vált holmik, melyeket tulajdonosaik újra használatba vesznek. A június óta látogatható tárlathoz a szentendrei Ferenczy Múzeum a közönség segítségével is gyűjtött olyan tárgyakat, vagy azok fényképét, melyek nem használt tárgyak, emlékek, anyagok felhasználásával készültek, vagy egyszerűen csak más funkcióba helyezve élnek tovább. Vendégünk a stúdióban Sz. Tóth Judit kurátor.

Tehetsége, hazaszeretete és életpályája Petőfit idézi. Talán, ha neki is megadatott volna legalább az a huszonhat esztendő... De Vasvári Pál, író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, márciusi ifjú és honvéd őrnagy 23 évesen adta életét a Hazáért az erdélyi harcokban. Szűkebb pátriájában, Szabolcsban pontosan tudják, ki is volt ő, hiszen szülőfaluja, Tiszabüd, később miatta vette fel a Tiszavasvári nevet. Ennek előzménye, hogy hősünket eredetileg Fejérként anyakönyvezték, de Nyírvasváriba költözve Vasvárira változtatott. Ez a "regényesség" aztán végig kísérte Vasvári Pál sorsát, aki szegény házitanítóból, a Károlyiak támogatásával jutott el Pestre, a márciusi ifjak közé, majd fájóan fiatalon áldozta életét a szabadságharcban.

Mogyoródon 1986-óta folyamatosan láthatunk Forma 1-es futamokat. Ezzel -az olaszországi Monza után- a magyar pálya rendelkezik a második legrégebben fennálló rendezői sorozattal. Ez olyan elképesztő eredmény, amit a britek, franciák vagy a németek is megirigyelhetnek, de amire még a legendás monacói városi kör sem volt képes. Ehhez a teljesítményhez természetesen folyamatos megújulásra van szükség, hiszen a verseny is elképesztő ütemben fejlődik, változik. Az idei Magyar Nagydíj után olyan, 105 milliárd forint értékű felújítási munkálatok kezdődtek a Hungaroringen, amelyek jövőre már új szintre emelik és továbbra is biztosítják a rendezés lehetőségét. Futamunk közel negyven évéről a téma szakértője, Várhegyi Ferenc kommentátor beszél műsorunkban.