Értékmentő

A gettókban, munkaszolgálatban vagy koncentrációs táborban átélt tragikus tapasztalataikat örökítették meg művészi formában azok, akiknek alkotásaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Még október 13-ig látható az Így történt- a holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című tárlat. A megrázó, néha viszont karikaturisztikusan szórakoztató művekről, művészi, történelmi értékükről és az alkotókról is beszélgettünk a kurátorral, Farkas Zsófiával.

Miért nem sikerült egy legendás rendezőnek jó mozit készítenie Napóleon életéről? Miért nem fontos ilyenkor a történelmi hűség és mi kellett volna még, hogy valóban közel érezzük magunkhoz a filmet?Azért van értelme megnézni?

Hogyan sikerült több tízezer - egyes források szerint akár több mint 140 ezer - lengyel menekültről gondoskodnia Magyarországnak a 2. világháború idején? Miért volt fontos számunkra? Milyen lehetőségeik voltak nálunk a menekülteknek? Egyebek mellett erről is beszélgettünk a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatójával, György Sándor történésszel.

Volt-e különbség a kollektivizálások között - Magyarországon és a Jugoszláviában hogyan kényszerítették a parasztságot termelőszövetkezetekbe? Hogyan alakult ki az a bizonyos titói harmadik út és miért működött, ameddig működött? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Domján Dániel Ferenc történésszel.

Miért népszerűek a képregényfilmek? Ráadásul az egyik legnagyobb sikert a mozikban egy erős altesti humort használó alkotás ért el. Ennek mi lehet az oka? Görög mitológiáról, kreatív reklámról i beszélgettünk Réder Kristóf kommunikációs szakértővel.

Hírlapi kacsa, hogy Fiume - a mai horvátországi Rijeka - környékén fehér cápák támadnak a békés fürdőzőkre? A nyári uborkaszezon újságírói fantáziája hozta létre ezt a szörnyeteget a Monarchia idején vagy valóban megtörténtek a hátborzongató események? Csaknem száz év sajtóját átböngészte György Sándor történész, a NEB hivatalának kutatója.

Megpróbáljuk megfejteni egy kínai szerző, nemzetközi bestsellert elért scifi művét. Hogyan tudja magába szippantani a történet az olvasót, aki nem is ért a kvantumfizikához? Milyen ötletekben tobzódik az író? Liu Cixin - A Háromtest-probléma című könyvéről beszélgettünk Halász-Szabó Miklós újságíróval.

Hogyan telepedtek meg a zalai vidékeken a zsidó családok a török kiűzése után? Milyen közösségek voltak Nagykanizsa környékén? Hogyan élt három szomszédos falu - Sormás, Szepetnek és Eszteregnye - zsidó lakossága a holokausztig? És nem utolsó sorban: miért fontos a helytörténészek munkája? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Nyáriné Aleksza Magdolnával, orvos-biológus tanárral, lelkes amatőr szepetneki helytörténésszel.

Hogyan olvassa Rejtő Jenő egyik legkevésbé "rejtős" könyvét egy történész? Miért éppen ezt választja a többi - sokkal szórakoztatóbb - történet közül? Munkatáborokról, a Rejtőt övező mítoszokról is beszélgettünk a Csontbrigád című könyv apropóján György Sándor történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatójával.

Egy kimerevített pillanatot ragad meg Ablonczy Balázs legújabb könyve, egy nyolcvan évvel ezelőtti nyár mindennapos eseményeit mutatja be, és egy olyan időszak elevenedik meg, ami után végérvényesen megváltozik Magyarország sorsa. Hogyan élték meg ezeket az apokaliptikus időket az itt élők? Hétköznapi történeteken keresztül mi magunk is átélhetjük Az utolsó nyár Magyarország 1944 című könyvet olvasva. A történsz szerzővel beszélgettünk.

Egy kimerevített pillanatot ragad meg Ablonczy Balázs legújabb könyve, egy nyolcvan évvel ezelőtti nyár mindennapos eseményeit mutatja be, és egy olyan időszak elevenedik meg, ami után végérvényesen megváltozik Magyarország sorsa. Hogyan élték meg ezeket az apokaliptikus időket az itt élők? Hétköznapi történeteken keresztül mi magunk is átélhetjük Az utolsó nyár Magyarország 1944 című könyvet olvasva. A történsz szerzővel beszélgettünk.