Akvarell

„Kérlek, hallgass meg engömet és fogadj a te keresztfádra, hogy kik egy testből élnek /…/ egy halállal haljanak” Így adja vissza Mária szavait a XVI. század elején keletkezett Nádor kódex. Különleges párhuzam ez az első teljes egészében fennmaradt magyar nyelvű verssel. Érdekes szemszögből mutatja meg az összefüggéseket az Ómagyar Mária siralom és a szóbeliségben megőrzött régi magyar szakrális énekek Istenanya képe között Lovász Irén. A néprajztudós népdalénekessel nemcsak az ÓMS-ről beszélgettem.

Nem szerencsés, ha a bécsi vér egy fodrászszalonban mutatkozik meg, még akkor sem, ha a kárpótlás esetleg egy másik zeneszerzőről elnevezett édesség, persze, ha már a névcserénél járunk, akkor Figarót – akár van belépője, akár nincs – pótolhatná akár Gedeon bácsi is. Oláh Zsolt jegyzete.

Kép: Az Ómagyar Mária-siralom szövegolvasata népi siratóének dallamára

A 200 éve született Petőfi Sándor áll kulturális ajánlónk középpontjában.
Új állandó kiállítás nyílt Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára január 14-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlat elsősorban a költő szövegeire épít, kilép a kultikus Petőfi-értelmezésekből, jól körülírható, az életmű ma is könnyen értelmezhető problémakörein keresztül vezeti végig a látogatót. Vaderna Gábort, a tárlat társkurátorát Bognár Anna kérdezi összeállításunkban.
A filmkészítői szándék is ugyanaz volt Petőfivel kapcsolatban, mint a múzeumi tárlat készítőié: vagyis, hogy meglássuk az ikonikus költőben az embert, hogy milyen is volt valójában. Erről is beszél interjúnkban Berettyán Nándor, a 2022-ben forgatott Petőfi-film főszereplője, aki bevallása szerint nagyon tanulságosnak érezte a költő alakjának megformálását.
Kulturális lapszemlénkben az Irodalmi Jelenből ajánlunk egy, a témánkhoz is igazodó olvasnivalót, Szendrey Júliáról.

A képen: Pásztor Edina, Jászai Mari-díjas színművész és Bodor Géza rendező.
Fotó: Veres Ádám
BIDF-Budapest Nemzetközi Filmfesztivál-Sós Ági

„Ajánlom e könyvet nem csak azoknak, akik ismerték apámat, hanem azoknak a generációknak is, amelyek már személyesen nem ismerhették meg a mesélőket, de érdekli őket a múlt, hogy annak alapján megérthessék a jelent és építhessék a jövőt.” – írja a Pozsonyban élő Flórián László, aki a Gulág poklát túlélők emlékeiből állított össze egy kötetnyit. Kövesdy Zsuzsa járt a Gulág Alapítvány könyvbemutatóján.

Szabó Ildikó Angéla Éjjeli ellető című kötetét mutatjuk be, amely az 50-es évekbe repíti vissza az olvasót. A valós történetet feldolgozó mű a kitelepítések időszakát mutatja be. Az íróval arról beszélgettünk, hogy egészen újdonság az, hogy nem csupán dokumentum formátumban vagy tudományos munkákban idézhetjük fel a kitelepítettek sorsát, hanem regényként is olvashatjuk.

Két részes felolvasássorozat indul január 19-én, csütörtökön irodalmi félóránkban, a Rádiós regénytárban. Kós Károly A havas című művét Sárospataki Zsuzsanna rendezésében és Dörner György előadásában hallgathatják meg. Hogy segítsük a ráhangolódást, most következzen egy beszélgetés egy 2017-ben megjelent, Kós Károly életútjáról szóló kötet szerzőjével. Gerbei Anita összeállítása.

2023-ban már 20. alkalommal kerül megrendezésre a magyar zenei élet egyik legjelentősebb hangversenysorozata, az MVM Koncertek – A Zongora. A január 25-i nyitókoncerten Bogányi Gergelyt hallhatja a közönség a Müpában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész nagy érdeklődéssel várt szólóestjét Mozart, Schumann, Mendelssohn és Brahms 1-1 szerzeményének szenteli. Hogy mi is fűzi össze a négy zeneszerző műveit, többek között erről is beszélt nekünk a koncert kapcsán Bogányi Gergely.