Zenei kincsestár

Előadja a St.Martin Akadémia Kamarazenekara.

Mosonyi Mihály zeneszerző a 19. századi magyar romantikus zene kiemelkedő egyénisége
volt, zenei tudását Rétfalun, a Pejachevich Péter gróf kastélyában töltött hét esztendő idején
alapozta meg. 1842-től kezdve Pesten élt és elkötelezte magát a magyaros hangvétel, a tisztán magyar zenei elemekből építkező muzsika szolgálatára. Alkotói igényességgel készült darabjai közül a Grand Noctürn című szerzemény Téma változatokkal, Scherzo és Finále tételét, valamint a Három zongoradarab Románcát idézzük fel a Kassai Trió.és Kassai István játékában.

Ha az Újkor kezdetei egybeesnek az individuum jelentőségének előtérbe kerülésével, Bach szólóhegedűre szerzett partitái, illetve szonátái kétségkívül ennek az újfajta világérzékelésnek tanúbizonyságai. Hisz míg a korabeli muzsikus legfőképp közösségi használatra – liturgikus vagy reprezentációs céllal – alkotott, ezek a mindörökre egyedülálló szerzemények a világegyetem kozmikus magányával szemező, a lét alapkérdéseivel szembesülő, pascali módra filozofáló egyén igaz vallomásai. A Warner Kiadó nemrégiben megjelentetett dupla lemezén az ifjú amerikai fenomén, Augustin Hadelich játssza a hat művet megejtő technikával, Bach esetében nélkülözhetetlen fegyelemmel, mégis muzikálisan. Hallgassák átszellemült lélekkel az 1044-es jegyzékszámú, 2., d-moll Partitát, zárótételében az önálló koncertbravúrként is ismert Chaconne-nal.

"Több kiváló zeneszerzőt ismerünk, akik katonatisztként,
tisztviselőként, netán orvosként indultak el életpályájukon.
Ritka eset, hogy valaki - mint Beliczay - mind polgári állásában,
mind a zeneművészet terén kiváló teljesítményt nyújtson."
- Ezzel a gondolattal ajánlja figyelmünkbe Kassai István zongoraművész
a MÁV Szimfonikus Zenekar lemezét, amely az 1835-1893 között élő
komponista Op. 36-os Szerenádját és Op.45-ös I. d-moll szimfóniáját
tartalmazza. Karmester: Gál Tamás

Az 1895 és 1991 között élt német zongorista, Wilhelm Kempff Beethoven-játéka első hallásra meghökkentő lehet mindazok számára, akik a romantika utáni, áradó és szenvedélyes olvasatokhoz szoktak. Kempff – híven a családi tradícióhoz, amely a templomi orgonajáték sallangtalan megközelítésmódjában öltött testet – már-már a Bach-játékostól elvárt alapossággal és mértani precizitással játszik. Ami nem is mondható önkényes megközelítésmódnak, tekintetbe véve, hogy 1795-ben megjelentetett, opus 2-es három szonátájában a későbbi nagy újító egyelőre az elődök ismeretéről is tanúbizonyságot tesz. A második, a Largo lassútétel emelkedett, himnikus szépsége talán ki sem domborodhatna, ha nem ilyen fegyelmezett és higgadt megközelítésben kelne életre.

„A reneszánsz reneszánsza.” Tisztelt Hallgatóink! Minden bizonnyal így jellemezhetnénk a legtalálóbban korunk egyik legjelesebb egyházzenei komponistája, az olasz Claudio Dall’Albero kórusmuzsikáját. Hisz a szerző a reneszánsz többszólamúság formavilágához folyamodik, amelyről ismét kiderül, hogy kiapadhatatlan. A fél évezredes tradíciók az ősi liturgikus szövegekkel együtt az időtlenségbe emelik a hallgató lelkét. Különösan olyan avatott előadásban, mint amilyen a cambridge-i Sidney Sussex College Énekkaráé, amelyet David Skinner vezényel. Hallgassák emelkedett lélekkel Claudio Dall’Albero Angyalok miséjét.

Mozart: Varázsfuvola - Sarastro áriája
Előadja: Gregor József, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.
Rossini: Sevillai borbély - Bartolo áriája
Előadja: Gregor József, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart Pál Tamás vezényli.
Ránki György: Pomádé király új ruhája - kersztmetszet.
Pomádé - Gregor József, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.

Műsoron:
1. Éj a spanyol kertekben
2. A háromszögletű kalap - balettzene (részlet)
Előadja. St.Martin in the Fields Kamarazenekar,
Philadelphia Zenekar. Vezényel: Charles Dutoit

A németországi származású zeneszerző a romantikus stílus követője volt. Lipcsei tanulóévei után került Magyarországra, s útja a grófi zenei nevelőségtől a Zeneakadémia katedrához vezetett, Liszt Ferenc
és Erkel Ferenc mellé. Pesten barátkozott össze műveinek kiadójával, Heckenast Gusztávval, akinek pilismaróti házában többször vendégeskedett. Innen kereste fel Visegrádot is, ahol a festői környezet
s a középkori épületek megragadó szépsége zongoraciklus komponálására indította. A darab részleteit Kassai István tolmácsolja.

Ha az orgona a hangszerek királynője, Bach pedig az orgonás zeneszerzők királya, ma igazán előkelő félórát tölthetünk Kevin Bowyer angol orgonaművész társaságában. Elsőként az 534-es jegyzékszámú f-moll Prelúdium és Fúgát halljuk a dániai Odense Szent János templomának orgonáján.

Kevin Bowyer a következőkben a 768-as jegyzékszámú variációsorozatot játssza a „Sie gegrüßet” korál témájára.

Előadja a Pro Cantione Antiqua énekegyüttes, vezényel: Mark Brown.

A ma esti Zenei Kincsestárral voltaképpen előkészítjük A vasárnap muzsikusa soron következő adását, amikor az 1857 és 1934 között élt angol komponista, Edward Elgar ritkán hallható hegedűversenyét játsszuk majd le. A ma hallható Elgar-szerzemény sem szerepel túl gyakran a koncertrepertoáron és a zenei műsorokban. Ám nem csupán ennek okán mondható ritkaságnak: nagy kompozíciós tudással megírt, izgalmas és tartalmas szerzemény. A szerző 1918-ban kezdett bele a szerzeménybe, és mire az első ízben elhangzott egy házikoncerten, immár helyreállt a béke. Ha a mű a szalonzenés békeidők nosztalgiájának indult, végül a polgári létforma új világkorszakának nyitányává vált. Elgar 83-as opusszámú, e-moll vonósnégyesét a Villiers Kvartett játssza.

Ma este a 1905-ben született, világklasszis magyar zongoraművész, Kentner Lajos játszik Chopin- és Liszt-szerzeményeket az esetében szinte védjegynek mondható, fátyolos finomsággal. Székely Arnold, Weiner Leó és Kodály Zoltán tanítványa, Sir Thomas Beecham, Sir Adrian Boult és Yehudi Menuhin állandó partnere, a hat kontinensen koncertező magyar zongoraművész, professzor, a lemezstúdiók gyakori vendége 35 esztendeje, 1987-ben hunyt el. Műsorát Chopin opus 19-es Bolerójával kezdi egy 1949-ben, Londonban rögzített fölvételről.

Magyar zongorista lévén Kentner Lajos egész pályája során különös figyelmet szentelt Liszt életművének. Most három szerzeményt hallunk előadásában. A Zarándokévek ciklusából való Gondolásdalt és Tarantellát a művész 1938-ban, az Álmodozás cím alatt is ismert Noktürnt 1951-ben játszotta lemezre Londonban. Kentner Lajos kifinomultsága és érzékenysége a művek legjobb interpretációi közé emeli a fölvételeket.

Még az olyan közkedvelt műfajok is tartogatnak meglepetéseket, alig ismert remekeket, mint a zongoraverseny. Pedig ez a csillogó és látványos műfaj egyszerre kínálja a szimfonikus zene monumentalitását és a zongorajáték virtuozitását. Ma egy alig-alig hallható, pompás zongoraversenyt játszunk le Önöknek Alicia de Larroccha és az angol Royal Filharmonikusok előadásában, Rafael Frühbeck de Burgos vezényletével. Az 1912 és 2002 között élt, azaz épp 110 éve született és 20 esztendeje elhalálozott spanyol, pontosabban katalán zeneszerző, Xavier Motsalvatge jobbára latinos temperamentumú, a spanyol és az Antillák szigetvilágán elterjedt folklórból merítő dalairól ismert. Concerto breve, magyarul rövid koncert című zongoraversenyét 1953-ban szerezte. Hatásosan elegyednek a szerzeményben a tradicionális spanyol elemek és az avantgárd formai kísérletek.

Habár ma esti komponistánk, a nápolyi-lisszaboni Alessandro Scarlatti idejében a mai értelemben vett gitár még nem létezett, olyan pengetős ősei, mint a lant, a theorba vagy a chitarra nem hiányozhattak a főúri zeneszalonok hangszerállományából. Portugáliában ráadásul, Scarlatti tevékenykedésének legfőbb helyszínén használatosak voltak a vihuela különféle fajtái. Így talán az is megesett, hogy a komponista maga is hallotta az infánsnők csembalójátékának pallérozására szánt billentyűsdarabjait pengetős átiratban. Aligha volna ellenére, hogy ma este gitáron szólalnak meg, Luigi Attademo remek előadásában.