A médiavilág erkölcséről

Ezek közül az egyik Gorbacsov személye volt” – közölte Facebook-bejegyzésében a magyar kormányfő.

A történelmi tanulságok kedvéért visszatérünk 1952-be. Azokba az időkbe,amikor az író, Márai Sándor körülnézett, és megpróbálta leírni azt a történelmi helyzetet, azt a berendezkedést, amit utóbb éppen Gorbacsov tevékenységének köszönhetően sikerült meghaladnunk. Ha az egykori helyzetértékelést olvassuk, a végén, a szovjet berendezkedés mellett érvelő vitapartnerek technikájában fel fog tűnni az a módszer, amivel manapság is találkozunk, például amikor Annalena Baerbock német külügyminiszter arról szónokol, hogy Ukrajnát akkor is támogatni kell, ha az őt megválasztók más megoldást akarnak, és ráfizetnek erre a támogatásra.  A Forradalom előérzete című gyüjteményes kötetből 1952-ből – felidézzük mit tapasztalt 1952-ben ebben a vitában Márai Sándor... 

A Die Welt arról számolt be,hogy Ausztriában már nincsenek egyértelmű többségben az Oroszországgal szembeni szankciók támogatói, és ez a tendencia a tél közeledtével folytatódhat.  Ezért is figyelhetjük meg, hogy az osztrák kancellár a növekvő energiaszámlák miatt már kritikusabban áll a Brüsszel által kikényszerített szankciókhoz. Európa-szerte adódnak már jelei annak, hogy az erényfitogtató szankciók következtében drasztikusan megdráguló energiaárak miatt tömeges elégedetlenségi hullámok fognak kibontakozni, ám ezek elsősorban a regnáló kormányok leváltását fogják megcélozni.

A lényeglátás, az intelligencia gyakran az eredeti tábortól, alakulattól messze, sőt azzal szembe sodorja el azokat,akik a tényeket fontosabbnak tartják megérteni -, mint egy ideológia elvárásaihoz ragaszkodni. Márai Sándor életművéből  ezúttal Candidus egy vasárnapi levelét idézzük fel – amelyben leírta ennek a folyamatnak a természetrajzát. 1957 óta mi már ennek a tudásnak a birtokában vagyunk...

– „A demokrácia a legrosszabb kormányzati forma, de még nem találtak ki jobbat” – mondta Churchill, a legendás brit miniszterelnök. (Valaki pedig azt mondta, hogy a diktatúra a legjobb kormányzati forma, de sajnos nincsenek intelligens diktátorok.) - idézte Dr. Somogyi János a honi baloldalról szóló helyzetkép felvázolásakor.  

Márai Sándor A forradalom előérzete című kötetében az emigráns író – külföldről nézve a hazai és a világhelyzetet -, amellett áll ki, ami a CPAC texasi, dallasi rendezvényén is hangsúlyt kapott: a család és az ifjúság helyzete. 

Tegyük meg azt a szívességet, hogy valóra váltjuk a liberálisok rémálmát, a nemzeti erők nemzetközi összefogását! Jól véssük az eszünkbe az első és legfontosabb tanácsot: nem szabad a liberálisok szabályai szerint játszanunk! - mondta a CPAC texasi konferenciáján Szánthó Miklós.

Erre Szánthó Miklós mutatott rá.
Deutsch Tamás Guy Verhofstadtnak válaszolva rámutatott:
az Ön és elvtársai által immár több mint egy évtizede folytatott hazug és hisztérikus Magyarország-ellenesség intoleráns, gyűlöletkeltő és rasszista narratíva.

Márai Sándor a múlt század első negyedének végén írta meg benyomásait abból a Párizsból, amelyre most az EU soros elnöksége jutott.
Érdekes szemfényvesztéseket vett észre.

Joe Biden "birodalmi demenciájáról" és annak gyökereiről Bogár László helyzetértékelését idézzük, a chílei helyzetről pedig - amely erősen hasonlít az amerikai elvárásokra -, a National Rewiew-ét.

arra vonatkozóan, hogy a németek rádöbbenek a helyzetre, s felébrednek.. .
„még olyan kérdésekben sem, mint az infláció, az energiaárak, vagy hogylekapcsolják az atomerőműveket, miközben újraindítják a szénerőműveket” – mondta Hahne, aki úgy fogalmazott: „Németországban alig tapasztalni ellenállást”. 

Márai Sándor 1954-ben a Szabad Európa Rádió Ulysses fedőnevű kommentátoraként hírül adta a republikánus Eisenhower elnök első két évének eredményeit. Ha olyasmikre figyelt fel, amely tények miatt Önök is azt gondolják, hogy „Európa immár öngyilkosságra készül” – hát nincsenek messze az igazságtól. De talán majd az ugyancsak amerikai, demokrata párti sugalmazókat is sikerül tetten érni... 

Szijjártó Péter kifejtette,  „egy csomó európai országnak egyszerűen kényelmes az, hogy mi, magyarok határozottan állunk ki a saját álláspontjaink mellett”. Több külügyminiszter-kollégának meg van kötve a keze, mivel nem rendelkeznek elég széles körű támogatottsággal otthon, hogy a liberális mainstream nyomásával szembemenjenek – tette hozzá.

Mindebben az amerikai balliberális oldal és az őket támogató nemzetközi NGO-k igen komoly szerepet játszottak, ezzel végképp kétségessé téve a demokráciával és a jogállammal kapcsolatos eddigi álláspontjuk hitelességét.

Márai Sándor 1925-ben „Az írástudó” címmel összegyűjtött publicisztikái között van egy „Nem hiszek neki” című, elemzés-értékű kis életkép. Ez is felveti a filatrop elvárások szerinti szereplés és a tényleges cselekvés között megnyilvánuló ellentmondásokat, amelyek a közvélemény előtt általában rejtve maradnak. A magyar olvasók előtt a 30-as évekre már nem volt mindez titok... 

Megjelent Magyarországon is egy nézet, amely szerint az önálló magyar nemzet és ennek garanciája, annak szuverén állama már nem is érték. Brüsszelből éppen az alapvetéseket,  az államok szuverenitását, önállóságát, a nemzeti létünket, kultúránkat és a kereszténységet támadják. Ezért kell a vétójog.

A hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett a felhasználók tudatos tartalomfogyasztással tehetnek az álhírek ellen.

Márai Sándor már 1954-ben, a Szabad Európa Rádió kommentátoraként szóvá tett egy ilyesfajta gyakorlatot. A ”Fedőneve: Ulysses” című gyűjteményből most felidézünk egy ilyesfajta eligazítást. A „kávéházi Konrádokról” szóló részlet az idősebbeknek ismerősen fog hangzani – tanulsága azonban máig ható...

Az Európai Parlament legutóbb jelentést fogadott el a kisebbségek meggyőződésen vagy valláson alapuló üldözésével kapcsolatban. A vallásszabadság-ellenes baloldal szándékosan az ellenkezőjére fordította a jelentésben megfogalmazódó eredeti szándékot, és a vallási kisebbségek védelme helyett, a természetjogon alapuló normalitással szemben éppen a hitüket megélő embereket és közösségeket, sőt azok vezetőit vádolja a vallásszabadsággal való visszaéléssel.

Akik ma liberálisoknak, progresszíveknek, szociáldemokratáknak vagy demokratikus szocialistáknak hívják magukat, Marx újkori követői, aki pontosan tudta, hogy nem lehet lerombolni a szabad társadalmat a család szétzúzása nélkül. Szánthó Miklós ugyanakkor kijelentette: Magyarország ma példát mutat, a magyar jobboldal a világszerte éledező konzervatív lázadás motorja. 
A tényellenőrök kiskorúnak tekintenek minket, és meg akarják szabni nekünk, hogy mit gondoljunk. Ezek nem liberálisok, ezek a szabadság ellenségei -, ma a tényellenőrök legalább akkora veszedelmet jelentenek a szabadságra és a demokráciára, mint a totalitárius rendszereknek a cenzorai - mondta helyzetértkelésében Schiffer András.

Tőlünk Nyugatra, akár Brüsszelben, akár Washingtonban tanulmányozzuk a közhangulat meghatározóit, azt tapasztaljuk, hogy devianciával nem sújtott, józan és egészséges, fehér embernek lenni hovatovább bűn... Hogy miként jutottunk idáig, annak előzményeivel Márai Sándor is szemebenézett. Az Ihlet és Nemzedék  című esszékötetben az író azt igyekszik betájolni: mit kezdjünk a „kínai Tolsztojnak” nevezett Lin Yutang életművével...  

Mindszenty József a történelmi alkotmány alapján állt. Amikor a náci időkben kiállt az üldözött zsidóság, majd a kommunisták idején az üldözött svábok mellett, az ország első közjogi méltóságaként nem beavatkozott a politikába, hanem állampolgári kötelességét teljesítette - hangsúlyozta Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes arról a véleményről, hogy Mindszenty Józsefnek nem volt reálpolitikai érzéke és szükségtelen konfliktusokat vállalt -, úgy fogalmazott, a bíboros tévedett, amikor azt hitte, a kommunizmus rövid ideig tart majd, és hogy a Nyugat segíteni fog Magyarországon. Mélységesen igaza volt azonban a kommunizmus természetét illetően - tette hozzá.

Ez Nyikolaj Patrusev egykori KGB–tiszt, az orosz Biztonsági Tanács titkára.

A Márai Sándor és Simányi Tibor levelezését tükröző, Kedves Tibor címmel összeállított, 1969 és 89 között írt levelekből idézünk egy helyzetértékelést. A Nápoly melletti Salernóból írta Márai az akkor a Deutsche Welle munkatársaként is működő Simányi Tibornak.

Orbán Viktor rámutatott: a háborús évtized képéhez hozzátartoznak "a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai". Ehhez sorolta "a nagy európai lakosságcsere programot", amely a hiányzó európai keresztény gyermekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni. Idesorolta "a genderőrületet", amely úgy fogja fel az embert, mint identitásának, ideértve szexuális identitásának megteremtőjét.
A liberális Európa programját is az öngyilkossághoz sorolta, és úgy írta le: túllép a nyugatot eddig megtartó kereszténységen, a nemzetállamokon, és semmit sem ültet a helyükre, és a szabadságot a közösségeiből, családjából és hazájából kimetszett emberben látja, és elfelejtkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.

Mi, itthon, ennek a Sorosista törekvéshalmaznak azzal a formájával szembesülünk, amit az Európai Unió intézményei közvetítenek, bocsátanak reánk.
Ezért előbb tanácsos volna annak utánanéznünk, hogy az unió bizottsági elnökét is adó Németország miféle, első világháború utáni kezdetektől botorkált a mai helyzetéig...
Márai Sándor az „Egy polgár vallomásai” című önéletrajzi regényében foglalkozott ezzel a korszakkal, személyes átélései és benyomásai alapján. Ebből most azt idézzük fel, amikor a kettős életűnek tapasztalt Németországot elhagyta, és Belgiumba (a mai EU-központba) indult tovább.

Marton Zsolt váci püspök, az MKPK Családügyi Bizottsága elnökének meghívására, Vácon, a Piarista Kilátó Központban rendezte meg „A család Európa kincse” címmel idei konferenciáját a Katolikus Családszervezetek Európai Szövetsége rövidített nevén: a FAFCE.
A jogállamiság körülhatárolt meghatározása nélkül fennáll a kockázata annak, hogy az Európai Bizottság politikai kényszerítő eszközként alkalmazza az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben – jelentette ki Helene Laport, a francia Nemzeti Tömörülés párt európai parlamenti képviselője Strasbourgban.