Architek-túra

Uránia Nemzeti Filmszínház, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, MATÁV Központi Székháza, Novotel Centrum Palace, szekszárdi kórház, Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet... Többek között színházak, kórházak, szállodák belső tereinek tervezése fűződik Szenes István Ybl Miklós-díjas belsőépítész nevéhez. Nemrégiben egy építészeti sorozat részeként az MMA Kiadó gondozásában megjelent róla egy kötet. Ennek kapcsán beszélgettünk Szenes Istvánról Dvroszky Hedvig művészettörténésszel.

Családi apartmanok, játszótér és focipálya, a kápolna megújulása... Nagy építkezések folynak a kegyhelyen, de ez tulajdonképpen a folytatása a 2013 és 2015 közötti felújításnak. Orosz Lóránt atyával, a kegyhely igazgatójával jártunk körbe Mátraverebély-Szentkúton.

A hagyomány szerint az esztergomi Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt ferences templomban temették el IV. Béla királyt. A méretei és külleme miatt Szép-templomnak nevezett épület a város számos ostroma alatt megrongálódott, majd elpusztult. Hogyan nézett ki ez a templom? A török hódoltság után a városba visszatérő ferencesek keresték-e, megtalálták-e egykori templomukat? És vajon hol lehetett az az épület, ami IV. Béla sírját rejti? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk egy IV. Béla sírját kutató csoport vezetőjével, Gombkötő Csaba gimnáziumi magyar tanárral, volt ferences diákkal.

A Piranesi-díjjal kitüntetett Szent Gellért Tornacsarnokban az Építész Stúdió tervezőivel, Félix Zsolttal és Kenéz Gergellyel beszélgettünk.

A magyar klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja volt Hild József, akinek munkássága meghatározó a reformkori Pest arculatának kialakulásában. Az építészről Havas Gyöngyvér művészettörténésszel beszélgettünk, akinek szerkesztésében Az építészet mesterei sorozatban megjelent egy kötete Hild Józsefről.

Shanghaj több ikonikus épületét tervezte a két világháború között a Besztercebányán született Hugyecz László. A kínai városban saját céget alapított, ő maga is rengeteg épületet tervezett, munkássága meghatározta a modern Shanghaj arculatát. Erről kérdeztük Krizsán Andrást, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökét.

"Zalaváry Lajos munkássága a 20. század magyar építészettörténetének egyik kulcspontja: az ő életművén keresztül lehet megérteni, milyen közvetlen kapcsolat áll fenn a századforduló magyar építészete és a jelen között." – olvashatók a Magyar Művészeti Akadémia honlapján Götz Eszter újságíró, építészeti író szavai, aki egy illusztris kötetet is szerkesztett a 20. század második felének meghatározó magyar építészéről.

Minden idők egyik legjelentősebb magyar kultúrpolitikusa, az 1875 és 1932 között élt gróf Klebelsberg Kuno igen embert próbáló időkben, 1922-től 1931-ig töltötte be a Bethlen-kormány kultuszminiszteri posztját. A miniszter megingathatatlanul hitt abban, hogy a világháborús veszteség és a trianoni országcsonkítás után egyedül a szellemi fölemelkedés mutathat kiutat a nemzet számára. Példátlan kultúraépítő tevékenysége valódi építőmunkával is járt, ami mindennél szemléletesebben tükrözi Klebelsberg koncepcióját: egyfelől orvosolni az ország elmaradott területeinek fogyatékosságait, másrészt a kultúra teljes területére kiterjeszteni az újjáépítés áldásait az elemi iskoláktól az egyetemeken át a kutatóintézetekig. Építő és kultúraépítő működésének szimbolikus összegzése a szegedi egyetemi városrész, amely a korabeli Európa legjelesebb egyetemeihez méltó épített környezetet teremtett a Kolozsvárról száműzött egyetem számára. Az intézmény Szegedre településének centenáriumán emléksétán kerestük a nagy kultuszminiszter nyomait. Háromrészes helyszíni beszámolónk Önöknek is alkalmat ad, hogy megismerkedjenek a Dóm térrel és az azt övező egyetemi városrésszel, ahol – a miniszter emléktáblájának szövege szerint – a kövek is Klebelsbergről beszélnek.