Kerengő

Klotz Péterrel, Szőlősgyörök polgármesterével, a vidékfejlesztés és a településfejlesztés helyi megvalósításáról, a község hagyományairól és azok továbbadásáról, Gárdonyi Géza emlékének Gárdonyi-településként történő őrzéséről beszélgetünk. Felhívjuk a figyelmet az évente megrendezésre kerülő Göre Gábor humorkonferenciákra, a helyi borászok által létrehozott Göre borra, a kulturális, kirándulási és sportolási lehetőségekre is.
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.
(fotók: szolosgyorok.hu)

Királyok és szentek – Az Árpádok kora címmel látható kiállítás a Székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. Ennek kapcsán az Árpád házi királyokról, uralkodásukról beszélgetünk Marossy Endre történésszel.

1. Éhségtől és bezártságtól ordító emberek a toronyházak ablakaiban, lakásokba berontó szkafanderesek, tucatjával élve nejlonzsákba kötött macskák és nyílt utcán botokkal agyonvert kutyák, közben a házak között szlalomozó drónból felhangzik a szózat: „Kedves lakosok! Szíveskedjenek megzabolázni szabadságvágyukat!” Az utóbbi hetekben ez volt Sangháj és több kínai nagyváros mintegy 180 millió lakosának valósága, ahol az omikron hulláma miatt drákói kijárási tilalmat rendelt el a kínai vezetés. Vajon a gyengébb tüneteket okozó vírus ellenére Hszi Csin-ping miért ragaszkodik mindenáron a két éve meghirdetett „zéró covid” programhoz? Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára a vendégünk.

2. Törökország megvétózza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását - közölte hétfőn Recep Tayip Erdogan török elnök. Az okokról kérdezzük Szalai Mátét, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját.

3. Az ír sziget egyesüléséért küzdő katolikus Sinn Féin párt nyerte az észak-írországi választásokat. Egyesülhet a két Írország? Szakértőnk Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa.

A központi idegrendszer kutatásainak új távlataival ismerkedhettek meg az érdeklődők a BrainVisionCenter Kutatóintézet legutóbbi rendezvényén.. Az intézet vezetőjével Rózsa Balázzsal beszélgetünk, aki világszintű tudományos eredményeket ér el agykutatásban, és az orvosi diplomája mellett fizikusi végzettsége is van.

A leállított atomerőművek miatt hiányzó villanyáram Franciaországból érkezik, ottani atomerőművekből. Vagy szénerőművekből, melyek eredményeképpen a széndioxid kibocsátás megnőtt, a környezet állapotát inkább rombolva, semmint javítva. Furcsa módon a Zöldek politikai sikerességén ez egyelőre egyáltalán nem látszik.
Mennyire megosztott a német társadalom a világ nagy kérdéseiben, mint amilyen a klímavédelem, a migráció, a "gender őrület", vagy éppen az Oroszországhoz való viszony?
Vendégünk Bauer Bence a Mathias Corvinus Collegium keretében működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

De ha ez így van, akkor ezek az országok szükségszerűen le lesznek maradva gazdaságuk fejlettsége területén a németektől?
Akkor is, ha a versenyképességük egyébként az idők során jelentősen javul?

"Versenyképességi Mozaik." Ez a könyv címe, mely a mai műsor apropója. A szerkesztő, és egyben az egyik szerző Csath Magdolna egyetemi tanár.

Az Erdélyi Helikon az erdélyi magyar írók és költők 1926 és 1944 között báró Kemény János névre szóló meghívására, évente egyszer a marosvécsi várban összeülő találkozó fóruma volt. Minden év találkozója hozott valami újat: könyvkiadást, lapalapítást, népkönyvtárakat, felolvasóesteket, szabadegyetemeket, irodalmi esteket a román és szász írókkal karöltve. És szinte mindig volt egy olyan esemény, amelyen újból és újból bebizonyosodott Kemény János és hitvese Augusta asszony önzetlen segítsége. Azon személyeknek, akik "szeretetet és áldozatkészséget" tanúsítottak az erdélyi irodalom iránt, az Erdélyi Szépmíves Céh, díszoklevelet adományozott és az "Erdélyi Helikon magyarországi barátai" közé választották. Egyúttal felkérték őket, hogy továbbra is ápolják az elszakíthatatlan lelki kapcsolatot, mely az erdélyi és a magyarországi irodalmat egymáshoz fűzi. (lsd. www.kemenyinfo.hu).
Az Erdélyi Helikon - Marosvécsi Kemény Alapítvány rendezésében az Erdélyi Helikon Íróinak 10. jubileumi ünnepségét a MOM Kulturális Központ Kupolatermében május 15-én tartják. Az eseményre a belépés ingyenes. A rendezvényről, valamint a marosvécsi vár jelenlegi helyzetéről Kemény Endrével, az alapítvány elnökével, báró Kemény János unokájával beszélgetünk.
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
(fotók: www.kemenyinfo.hu)

Dialógusok az autizmusról címmel tizedik alkalommal rendezett közös szakmai találkozót az ELTE Bárczi Autizmus Spektrum Pedagógiája Szakirány és az MTA-ELTE Autizmus Kutatócsoport. Az autizmusról Dr. Stefanik Krisztina pszichológussal, autizmus szakemberrel, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar egyetemi docensével beszélgetünk.

Gárdonyi Géza (1863-1922) halálának 100. évfordulója alkalmából Gárdonyi Konferenciát rendeztek május 6-án a Devecseri Kastélykönyvtár és Művelődési Központban. A konferencián előadások hangzottak el az író életének devecseri időszakáról, az akkor keletkezett írásairól, verseiről. Az előadók kiemelték Gárdonyi Géza műveinek modernségét és a Fel nagy örömre című karácsonyi éneket, amelynek szövegét és zenéjét Gárdonyi írta, és a devecseri katolikus templomban hangzott el először.
A konferenciát követően műsorunknak interjút adott Bognárné Simon Katalin, a devecseri Gárdonyi Géza Emléktársaság elnöke és Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere.
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
(fotók: www.devecser.hu)

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A régi időkben - de még a 20. század első felében is - a járványok, éhínségek és háborúk miatt is mindennaposak voltak a mostohaszülőket, fél- és mostohatestvéreket egyesítő mozaikcsaládok.
A 21. századra sok minden változott. De a mozaikcsaládok száma ma is jelentős.
Mit üzen a régmúlt a mai kornak?

A régi időkben - de még a 20. század első felében is - a járványok, éhínségek és háborúk miatt is mindennaposak voltak a mostohaszülőket, fél- és mostohatestvéreket egyesítő mozaikcsaládok.
A 21. századra sok minden változott. De a mozaikcsaládok száma ma is jelentős.
Mit üzen a régmúlt a mai kornak?

A régi időkben - de még a 20. század első felében is - a járványok, éhínségek és háborúk miatt is mindennaposak voltak a mostohaszülőket, fél- és mostohatestvéreket egyesítő mozaikcsaládok.
A 21. századra sok minden változott. De a mozaikcsaládok száma ma is jelentős.
Mit üzen a régmúlt a mai kornak?