Nyelvédesanyánk

Prohászka Ottokár katolikus pap, egyházi író, filozófiai és teológiai doktor, politikus írásai a mai napig erőt, lelkesedést, útmutatót és találó látleletet adnak az egész társadalmi életről. Dr. Frenyó Zoltán főiskolai tanár közel 30 éve tanulmányozza az egyetemes tiszteletnek örvendett pap írásait, és úgy véli, nagysága Pázmány Péterhez hasonlítható. Frenyó Zolánnal a Tinta Kiadónál megjelent Gyakorlati kereszténység – Pohászka Ottokár 15 útmutató írása című könyvről beszélgetünk. Buvári Márta nyelvész folytatja a gondolkodás az alá-és mellérendelő mondatokról.

Annak az évnek a 9-dik napján született, amelyben elhunyt Kossuth Lajos, megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, s megkezdődött a Dreyfus-per. Olyan tudóssá vált, aki a magyar nyelvészet minden területén maradandót alkotott, egyesekben új távlatokat nyitott, másokat továbbfejlesztett; van amit ő alapozott meg, s van, ahol modern eszméket hozott. A nyelvtörténetben mindenképp megkerülhetetlen. A közvetlen tudományosság mellett magánnyomozással derítette ki, hogy mégsem pusztult el tűzben az Ómagyar Mária-siralom, mint hitték; ezen felül eszperantóul írt verseket, s lefordította erre a nyelvre az Ember tragédiája több részletét. Bárczi Gézáról beszélgetek egyik volt tanítványával, Korompay Klára nyelvtörténésszel.
Képjegyzék: Részlet a zombori gimnázium értesítőjéből /a legjobb jegy az 1-es volt/; A sportnyelvről írt cikk részlete /Magyarosan - Nyelművelő folyóirat 1935./; A sok könyvet író tudós olvas; A Kossuth-díj átvétele /MTI-fotó/

Horváth Katalin jegyzete a deák-diák szavunkról.
Szőke Anna Brunszvik Teréz-díjas óvónő legújabb könyvéről, és nyelvi játék.

„A karácsonyt szegény... még megvárta; gyengéd lelke nem akarta nekünk még szomorúbbá tenni az ünnepeket. De azután nem is várt egy napot sem; 27-én, vasárnap, örökre elhagyott bennünket.” Ezeket az sorokat írta le 1914-ben korának legismertebb agrárpolitikusa, Darányi Ignác. A megemlékezés folytatódik: „Mintha cinegéim is elcsendesedtek volna; érezték talán, hogy a „Madarak atyja“ nincs többé.”Herman Ottóról van tehát szó, akit neveztek az utolsó magyar polihisztornak is, s aki a Madarak és a fák napjától kezdve egészen az ősemberbarlangok kutatásáig sok-sok mindent kezdeményezett ebben az országban. Még idős korában is fáradhatatlanul dolgozott, kutatott, írt a barátai szerint is kemény megjelenésű, de melegszívű tudós. Még végzetes balesete is rá jellemző: az általa hóhérsaroknak nevezett helyen ütötte el a teherautó; sérüléseiből már nem épült fel. Munkásságából a nyelvészet sem maradhatott ki. A téma egyik kutatójával, Balázs Gézával beszélgettem.

Képjegyzék: Herman Ottó a Vasárnapi Újság munkatársakat bemutató arcképcsarnokában (1879); Cikkének illusztrációja a Természettudományi Közlönyben; Halászati tanulmányúton; A tudós saját néprajzi gyűtése (és rajza);

A Tinta Kiadó vezetőjével, Kiss Gáborral két jelentős Bibliafordításról beszélgetünk.
Buvári Márta nyelvész a mellé-és alárendelésekről írt jegyzetet.
Műsorunk végén pedig játszani hívjuk önöket.

„Hívtak ismeretlen hallgatók keresztkomának…Neked sírták el, hogyha
Hegyalján szűken csordult az áldás, ha szorult magú életet hajtott Tiszántúlon a
kalász…A kedvencünk voltál, a mulattatónk, a tréfa nagymestere.” Az idézett
nekrológrészletek egy olyan emberről emlékeznek meg, aki 1936. december 13-
án hunyt el, s akit - mint kiderült- nem csak egy átlagos megszólalóként
tartottak számon. Magát szpíkernek hívta, de ő volt a Hang. Scherz Ede nélkül
egészen biztosan másképp alakulnak a kezdetek a Magyar Rádióban, de a
folytatásra is hatással volt. Sok híresség- köztük számos neves író – neki
köszönhetően küzdötte le kezdeti mikrofonlázát. Igényessége pedig útmutatás
volt a mindenkori nyelvművelő műsorok számára… Sávoly Tamás
rádiótörténész, levéltáros volt a vendégem.

Képek: Scherz Ede a "Magyar Rádió Ujságban" és cikk a Tolnai Világlapjában /1928/

Fennállásának 30. évfordulója alkalmából szervezett jubileumi konferenciát december 4-én a MANYE, a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete. Prószéky Gábor elnökkel beszélgetünk a 30 évről.
Horváth Katalin jegyzetét a Mikulásról írta.
Nyelvi játékra hívjuk Önöket.

Biztosan mindenki tudja, hogy mit jelent a felelősség, a bizalom, a mérték, a tisztaság vagy a hála. Vagy csak úgy tudjuk, hogy tudjuk - és zavarba jönnénk, ha tartalmi magyarázatot kellene adnunk? Akárhogy is van, haszonnal olvashatjuk a Szó-lélek-közelítés sorozat darabjait, s csak azért nem írom, hogy forgathatjuk, mert a cikkek az interneten, az anyanyelvcsavar blog-on találhatók meg. Sümeginé Tóth Piroska írásai a Magyar Kurír értékelése szerint a hit és a nyelvészet kapcsolatáról szólnak - a nyugdíjas tanárnő szerényen csak annyit mond, hogy közös gondolkodásra hív, segítő céllal.

Kép: Egy részlet a szómagyarázatokból (anyanyelvcsavar.blog.hu)

A digitális oktatásra való átállásról tartott szakmai konferenciát a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége. Az online konferencia egyik előadója, Paveszka Dóra gyógypedagógus, logopédus, aki az Öveges Középiskola részképesség-zavaros diákjaival megtartott órák tapasztalatairól mesél.
H. Tóth Tibor nyelvész mai jegyzetében a miben vagy miből van hiány helyes használatára hívja fel a figyelmünket.
Nyelvi játék.

„Mert ugyan van-e e hazában valaki, ki dajkája emlőiről a deák nyelvet szívná
be” – fogalmazta meg a kérdést a korabeli sajtó 1844-ben, miközben az
országgyűlés tárgyalt a középponti vasút, a közszükségletek, a koronaőr
választás ügyéről, vagy olyan témákról mint a nemtelenek birtok és
hivatalképessége, a közmunkák szabályozása vagy épp a vegyesházasság. A
november 13- án - ahogy akkoriban mondták- „szentesítés alá jött” egyik
törvény azonban jelentősen túlmutatott a korszakon, emiatt lett ez a nap jóval
később a magyar nyelvé. Lajtai László a VERITAS Történetkutató Intézet
tudományos munkatársa volt a beszélgetőtárs.

Képek: A "II. törvényczikk" eredeti közlése ( forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

Európai hírű központtá fejlődött a magyar főváros miután szinte legendás körülmények között egy január 24-diki napon, a Duna jegén királlyá sürgetődött a nándorfehérvári győző fia. Mátyás volt ezen a néven az első, avagy Hunyadi, másként Hollós, latinul Corvinus, kit aztán igazságosnak is mondtak – uralkodásáról pedig bőven beszámolnak az írások. De vajon ebben a nemzetközi kulturális pezsgésben milyen szerepe volt a magyar nyelvnek? Beszélgetőtársam Szentgyörgyi Rudolf nyelvtörténész.

Képjegyzék: A Szabács viadala eredeti példánya; Mátyás király aláírása; Vér András menedéklevele

Európai hírű központtá fejlődött a magyar főváros miután szinte legendás körülmények között egy január 24-diki napon, a Duna jegén királlyá sürgetődött a nándorfehérvári győző fia. Mátyás volt ezen a néven az első, avagy Hunyadi, másként Hollós, latinul Corvinus, kit aztán igazságosnak is mondtak – uralkodásáról pedig bőven beszámolnak az írások. De vajon ebben a nemzetközi kulturális pezsgésben milyen szerepe volt a magyar nyelvnek? Beszélgetőtársam Szentgyörgyi Rudolf nyelvtörténész.

Képjegyzék: A Szabács viadala eredeti példánya; Mátyás király aláírása; Vér András menedéklevele