Zenei kincsestár

Az operaszakértők úgy tartják, Wagner 1843-ban bemutatott operájának, A bolygó hollandinak legkiválóbb felvétele az, amelyet a magyar Doráti Antal készített 1960-ban a londoni Covent Garden operaház társulatával. Ma erről a felvételről halljuk a Nyitányt, a Kormányos dalát és a Hollandi monológját az első felvonásból. A Kormányos szerepében Richard Lewis, a címszerepben George London.

Rossini: Tell Vilmos - Nyitány
Az operát 1829. augusztus 3-án mutatták be először.
Előadja a Zágrábi Fesztiválzenekar, vezényel: Michael Halász.
Rossini: C-dúr vonósszonáta
Előadja az Anima Musicae Kamarazenekar.

Az 1890-ben bemutatott Parasztbecsület című operából a következő részleteket idézzük fel:
1. Turiddu szerenádja
2. Turiddu-Santuzza- Lola jelenete
3. Búcsú az anyától
Előadja: Guiletta Simionato, Ana Raquel Satre, Mario del Monaco, Római Santa Cecilia Akadémia kórusa és Zenekara. Vezényel: Tullio Serafin

A 23 esztendővel ezelőtt, 1997. augusztus 1-én elhunyt zongora-
művészre Beethoven op. 22-es B-dúr szonátájával és Grieg
op.12-es Lírai zongoradarabok sorozatának Ariettájával emlékezünk.

Egy héttel ezelőtt belekóstolhattak Mozart 1780-ból való, Münchenben bemutatott operája, az Idomeneo, Kréta királya drámai muzsikájába. Ez a sokak által a romantikus operák előfutárának tekintett mű annyira kedves volt Richard Straussnak, hogy alaposan átdolgozta az akkoriban már másfél évszázada Csipkerózsika-álmát alvó darabot. Az opera cselekménye egyébként szinte kiált a romantikus megzenésítéséért. A trójaiak fölött diadalt arató krétai király, Idomeneo hazatérőben tengeri viharba keveredik. Hogy megmeneküljön, fogadalmat tesz Neptunusznak: az első embert, akit a parton megpillant, a tengeristennek áldozza. A trónörökös, Idamante ezalatt nagylelkűen visszaadja a Krétán raboskodó trójaiak szabadságát. Köztük van Ilia, a legyőzött trójai király lánya is, aki nem is remélheti, hogy az ellenség fiával szőtt szerelmi álmaik valóra válhatnak, Kivált, hogy Idamantét az ármánykodó Isméne – Mozart eredetijében Elettra – hercegnő akarja minden áron férjéül. A partra szálló királyt elsőként fia üdvözli. Lesújt az átok: a diadalmasan hazatérő királynak föl kell áldoznia saját fiát és trónutódját. A kiváló énekesek: Idomeneo szerepében Rémy Corazza, fia, Idamante Jacqueline Sellier, Ilia trójai hercegleány Janine Micheau, Isméne Berthe Monmart. A Radio-Lyrique Ének- és Zenekarának élén Gustave Cloéz.

Az évforduló tiszteletére készült műsorban W.A.Mozart két D-dúr hangnemben
írt szerzeményét, a 131-es jegyzékszámú fúvós divertimentót és a 385-ös
"Haffner" szimfónia Menüett tételét idézzük fel a Clevelandi Zenekar játékában.

Ritkaság, mégis megesik, hogy egy zeneszerző nem saját jogán válik a zenetörténet halhatatlan alakjává. A zeneszerzéssel is foglalkozó bécsi zeneműkiadó, Anton Diabelli mindenesetre ilyen szerző. Pedig az 1781 és 1858 között élt Diabelli, Michael Haydn egykori tanítványa számos nagylélegzetű művet komponált, köztük misékkel és operákkal. Egyetlen, ma is ismert szerzeménye ezzel szemben egy rövid keringő. Ez a mű sem eredetiségével vívta ki magának az öröklétet: a keringő fővárosában tucatszám születtek efféle olcsó valcerek. Csakhogy a leleményes Diabelli nem volt rest, és 1823-ben neves zeneszerzőket kért föl: komponáljanak variációkat kis tánczenéjéből. Fölkérésével 51 zeneszerzőt keresett föl, soraikban Schuberttel és a 11 esztendős Liszttel. Beethoven nem vette félvállról a föladatot. Ő egymaga mindjárt 32 variációt készített a megadott témára. A Diabelli-variációk igazi érdekessége, hogy a rövidebb-hosszabb változatokban fölvonul Beethoven érett zongorastílusának szinte valamennyi eleme. A témát és az első 17 variációt most Igor Lebegyev játssza.

Manuel de Falla balettzenéje, A háromszögletű kalap népies humorát jelzi, hogy a szerző olyan klasszikus idézeteket is latba vet, mint Beethoven Ötödik szimfóniájának híres kezdőmotívuma. Ma a második részt halljuk Sir Neville Marriner és az Academy of St. Martin in the Fields kamarazenekar és Ann Murray előadásában.
A háromszögletű kalap második része után de Falla Éj spanyol kertekben című fantáziájából halljuk a második tételt. A zongoránál Luis Fernando Pérez, a Baszk Nemzeti Zenekart Carlo Rizzi vezényli.

Dohnányi Ernő: Gordonkaverseny
Előadja: Onczay Csaba és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,
vezényel: Vásáry Tamás.

A népszerű szerzők nyomán készült darabokat
Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán tolmácsolja.

Ha velünk tartottak egy héttel ezelőtt, ismerik Beethoven opus 120-as Diabelli-variációinak történetét. Egy bécsi zeneműkiadó, Anton Diabelli 1823-ben neves zeneszerzőket kért föl: komponáljanak variációkat szerény keringőtémájára. Beethoven egymaga mindjárt 32 variációt készített a megadott témára. A Diabelli-variációk igazi érdekessége, hogy a rövidebb-hosszabb változatokban fölvonul Beethoven érett zongorastílusának szinte valamennyi eleme, de a régi mesterek variációsorozatainak leleményes imitációira – egyebek mellett Bach-féle fúgákra - is találunk példát. Mi több: Beethoven olyan zenei idézeteket is belecsempészett Diabelli keringőjébe, mint például Leporello áriája Mozart Don Giovannijából, amely a 22. variáció alapjává vált. Igor Lebegyev zongorázik.

A Zenei Kincsestárban az egyik legvonzóbb romantikus hegedűversenyt halljuk elsőrangú művészek remek fölvételéről. Az 1838 és 1920 között élt Max Bruch első, g-moll hegedűversenyének népszerűségét a későbbi két Bruch-koncert sohasem szárnyalta fölül. A szerző 1864-ben fogott hozzá a versenymű megkomponálásához. Beethoven, Brahms és Mendelssohn hegedűversenyei olykor megoldhatatlan kihívások elé állították a komponistát, akit a magyar származású hegedűvirtuóz, Joachim József látott el megfontolandó kompozíciós illetve hegedűtechnikai tanácsokkal. Nem csoda, hogy az 1868 januárjában bemutatott szerzemény dedikációja Joachim Józsefnek szól. A szólóhegedű ma Kyung Wha Chung kezében. A Royal Filharmonikusokat Rudolf Kempe vezényli.

Habár egy mindössze 24 éves komponista alkotása, Mozart Idomeneója mérföldkő az opera történetében. Első ízben fordul elő, hogy a zene maga válik a drámai folyamat hordozójává. Nem véletlen, hogy a ritkán játszott darab Richard Strauss kedvence volt, aki át is hangszerelte, hogy még jobban kiütközzenek a mű romantikus erényei. A történet ma a végkifejlethez ér. A trójaiak fölött diadalt arató krétai király, Idomeneo fogadalmat tett Neptunusznak: az első embert, akit a parton megpillant, neki áldozza. Elsőként fia, Idamante üdvözli. Amikor a király vonakodik valóra váltani véres fogadalmát, a tengeren rettenetes szörny jelenik meg. Idamante vállalkozik, hogy tengerre száll, és megküzd vele. Ilia, a legyőzött trójai király lánya imádkozik visszatéréséért, aki nem is remélheti, hogy titkos szerelmük révbe érhet. Amikor Idamantét az áldozati oltárra küldenék, Ilia a főpaphoz rohan, hogy saját életét ajánlja föl a trónörökös helyett. Az áldozatkészség megindítja az isteneket, és föloldják az átkot. Az ármánykodó Isméne hercegnő Ilia önfeláldozása láttán eszét veszti. A szerelmesek és a nép boldogan hálálkodik az istenek kegyelméért. A kiváló énekesek: Idomeneo szerepében Rémy Corazza, fia, Idamante Jacqueline Sellier, Ilia trójai hercegleány Janine Micheau, Isméne Berthe Monmart. A Radio-Lyrique Ének- és Zenekarának élén Gustave Cloéz.

Emlékezés a zenés szinpad egyik legeredetibb művészegyéniségére,
aki a tragikus operákban rendkivül szuggesztív drámai alakításokra
volt képes, a vígoperákban pedig ellenállhatatlan humorral komédiázott.
A műsorban felhangzó szerepek: Ozmin, Sarastro, Don Pasquale,
Bartolo és Dulcamara doktor.

Elhangzó művek:
1. Richard Strauss: Till Eulenspiegel
2. Kodály Zoltán: Marosszéki táncok
Előadja a Berlini Filharmonikus Zenekar és a RIAS Szimfonikus Zenekar.