Zenei kincsestár

"Búcsúszimfónia" – aligha akad közismertebb ragadványnév a zeneirodalomban, mint amivel Joseph Haydn 45., fisz-moll szimfóniáját illeti a közvélemény. A talányos megnevezés eredete széles körben ismert. Haydn, aki a korabeli Európa első számú zeneszerzőjeként az Esterházy-udvar szorgos és lelkiismeretes karmestereként kereste meg a kenyérrevalót, a zenekarában ténykedő muzsikusok sorsát is szívén viselte. Méltán nyerte el a Haydn Papa nevet a zenekar tagjaitól. A herceg egy ízben állítólag vonakodott a zenészek vakációjának elrendelésével. Hogy a tarthatatlan állapotra diplomatikus módon hívják föl a "Pompakedvelő Miklós" figyelmét, Haydn a soron következő zeneestélyre szánt szimfóniát úgy komponálta meg, hogy a zárótételben fokozatosan kiiktatta a partitúrából az egyes hangszereket. A zenészek így aztán dolguk végeztével elfújták a gyertyát a kottaállványokon, és távoztak a palota zeneterméből. A különös eset a hercegnek is szemet szúrt, és a hagyomány szerint bőkezűen kárpótolta a szegény muzsikusokat az elmaradt szünidőért. Anekdota ide vagy oda: a ritka hangnemű Haydn-szimfónia a Sturm und Drang korszakának igazi remekműve. Kedves Hallgatóink! A Búcsú-szimfóniát ma a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában halljuk arról a nemrégiben megjelent gyűjteményes kiadásról, amelyen a Hungaroton a korszakos magyar együttes legemlékezetesebb fölvételeit adta közre.

A Zenei Kincsestárban ma este egy igazi muzeális ritkaságot hallhatunk megdöbbentően eleven, ma is frissnek ható előadásban. Ezen az 1938-ban rögzített fölvételen Elly Ney játssza Beethoven 7-es opusszámú, 4., Esz-dúr szonátáját. A szerzeményt az első érett Beethoven-szonátaként szokás emlegetni. Szenvedélyes, ugyanakkor életteli tónusa teszi-e vagy ama tény, hogy dedikáltja bizonyos Keglevich Babetta, ki tudja, de a darab a Szerelmes szonáta néven is ismert. A fölvétel idejének technikai adottságaira jellemző, hogy Elly Ney briliáns játéka hét lemezkorongot töltött meg.

"Az évszázad énekese."" A lemezkiadó ezzel a szlogennel adja kezünkbe az 1925 és 2012 között élt Dietrich Fischer-Dieskau legendás felvételeit. Hogy a titulus nem túloz, arról hamarosan Kedves Hallgatóink is megbizonyosodhatnak. A Zenei Kincsestárban ma a művész 1959-ben a Berlini Filharmonikusokkal és az ugyancsak legendás Alberto Erede karmesterrel készített Verdi-árialemezéről hallunk hat operarészletet. Dietrich Fischer-Dieskau több mint harminc éven állt az operavilág csúcsain. Nevezetes volt precizitásáról, és bár egyes kritikusai hiányolták előadásmódjából az olaszos lobogást, olyan karmesterek, mint Fricsay Ferenc, épp zenei intelligenciája miatt rajongtak érte. Ennek köszönhető, hogy roppant széles repertoárt mondhatott a magáénak, dalénekesként pedig minden időkre szóló mércét állított az énekesek elé. Elsőként Luna gróf áriáját énekli A trubadúr 2. felvonásából.
Dietrich Fischer-Dieskau a következőkben Rigoletto monológját énekli az első, majd a címszereplő áriáját a 2. felvonásból.
Ritkán hallható Verdi-áriával folytatjuk: Monfort áriája következik a Szicíliai vecsernye 3. felvonásából.
Fischer-Dieskau a berlini operaház színpadán Posa márki szerepében mutatkozott be. Az ő áriája következik a Don Carlos 3. felvonásából.
Búcsúzóul Renato áriája hangzik föl Az álarcosbál 1. felvonásából.

Lisznyay Szabó Gábor:
Maradj velem, Uram, add, ha vándorutam
Előadja a Baptista Egyház Központi Zenekara, vezényel: Frittmann Zsombor.
Szerenád fuvolára és vonós trióra
Előadja: Balogh Ferenc fuvolán, Dóczy-Horvárh Olívia hegedűn, Alapi Katalin mélyhegedűn, és Simonova Jaroszláva gordonkán.
Ősz
Előadja: Simonova Jaroszlava gordonkán és Láng Gabriella zongorán.

Válogatás Giovanni Buonaventura Viviani szerzeményeiből
Előadja: Kertész István, Pertorini Rezső, Péteri Judit

209 évvel ezelőtt, 1810. november 7-én született Erkel Ferenc
Elhangzó művek: Duo brillante, Palotás a "Hunyadi László" című operából,
Előjáték és ária a "Bánk Bán" I. felvonásából

A Zenei Kincsestárban ma valódi zenei csemegék kerülnek elő a Mikulás puttonyából. Méghozzá egy közkedvelt zenei világmárka, Johann Sebastian Bach ízeit idéző ritkaságok. Minthogy egyetlen zseni sem mellőzheti az előzményeket, amelyeknek talaján kialakítja a saját stílusát, igazán érdekfeszítő utánajárni, vajon milyen hagyományokat örökölt Bach, amikor elnyerte a lipcsei Tamás-templom karnagyi állását. Maradva a Mikulás napján időszerű hasonlatnál: vajon miféle zenei csemegéket kedveltek a lipcseiek, amikor Bach vette át az irányítást a kóruson? Konrad Junghaenel és együttese, a Cantus Köln ennek járt utána. Előadásukban meg is elevenednek Bach elődeinek becses templomi szerzeményei. Elsőként az 1633 és 1676 között élt Sebastian Knüpfer velencei módra látványos kantátáját halljuk. Ó, Uram, ne büntess engem.
A következő lipcsei Bach-előd, Johann Schelle 1648-ban született, és 1701-ig szolgálta az Isten dicsőségét. Ím, az én imádottam című motettáját halljuk.
A Bach-elődök egyik legismertebbike az 1660 és 1722 között élt Johann Kuhnau. Motettájának címe: Uram, jóságodért könyörülj rajtam.

Összeállítás Wolfang Amadeus Mozart,Gregor Joseph Werner
és Leopold Mozart szerzeményeiből: 12 változat az "Ah! vous dirai-je,
maman" kezdetű francia gyerekdalra, Zenei kalendárium - December,
Zenés szánkózás.

A Zenei Kincsestár zongorabérletében ma az orosz későromantika egyik különös, újító alakjától, Alekszander Szkrjabintól hallunk hét szerzeményt Vladimir Horowitz bravúros előadásában. A New York-i Carnegie Hallban, a hatvanas és a hetvenes években rögzített koncertfölvételeknek különös értéket kölcsönöz, hogy a Kijevből származó művész ugyancsak zongorista édesapja, Alekszander Horowitz Szkrjabin növendéke, majd igen hamar egyik legközelebbi barátja volt. Horowitz tehát első kézből értesült a különc, bizarr metafizikai spekulációkkal bíbelődő Szkrjabin zenéjének mögöttes tartalmairól, előadásuk módjáról.

A Zenei Kincsestárban ma két legendás operaénekesnőtől hallunk egy sorozatra való kettőst a csehek nagy romantikusa, Antonin Dvořák tollából. Szimfóniái, versenyművei és kamaradarabjai mellett Dvořák dalai meglehetősen alulreprezentáltak a koncertrepertoárban. Szopránra és mezzóra írott kettősei pedig egyenesen kuriózumnak nevezhetők. Dvořák, aki tudatában volt annak, hogy rá hárul a nemzeti árnyalatú cseh szimfonikus zene megalapozásának küldetése, az általa művelt valamennyi műfajban igyekezett szóhoz juttatni a cseh folklór tónusait. Akárcsak Szláv táncaiban, négy füzetet kitevő Morva kettőseiben is a cseh falvak népzenéjét tette meg kiindulási alapképpen. A dalok témája ugyancsak a népköltészet világát idézi: a természet képei, a röpdöső madarak, a szerelem öröme é bánata mellett szóhoz jutnak a sötét balladák és legendák is. Az 1876-ban közreadott harmadik füzet dalait Elisabeth Schwarzkopf és Irmgaard Seefried énekli. A zongoránál Gerald Moore.

A hamarosan fölhangzó szerzemények, noha nem túlságosan ismertek, az egész európai vokális zenekultúra számára irányt mutattak. Ha az 1550 és 1618 között élt Giulio Caccini 1601-ben Firenzében meg nem jelenteti Le Nouve Musiche címmel ékeskedő canzonetta-gyűjteményét, talán sohasem borul virágba az énekelt dal- és ariettaköltészet hatalmas európai fája, és az opera műfaja sem szakad el a deklamált, melodramatikus, zenekíséretes drámától. Caccini mester leleményének lényege abban állt, hogy első ízben merészelt a zenével úgy bánni, hogy annak minden egyes hangja a mondandót, a kifejezést szolgálja. Paradox módon épp ezzel tette a legnagyobb szolgálatot a muzsikának, hisz a megcsontosodott formák követése helyett az első számú célkitűzés immár az érzelmes hiteles kifejezése lett. A gyűjteményből ma Jordi Savall együttese, a Schola Cantorum Basiliensis idéz Montserrat Figueras szólójával.

Tomaso Albinoni oboaversenyek Lencsés Lajos előadásában.
Közreműködnek a Budapesti Vonósok.

114 évvel ezelőtt született Farkas Ferenc
Elhangzó mű: Furfangos diákok
Előadja: MRT szimfonikus zenekara Lehel György vezényletével

Szent Margit dicsérete
Előadja az Ars Nova Énekegyüttes, vezényel: Kiss Katalin.
Cantus Pannonicus
Előadja: László Margit, a Budapesti Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Forrai Miklós.