Életre-való

Vajon miként lehet egy műtárgyat, festményt, fotót a vakok és gyengénlátók számára is művészileg megismerhetővé, elképzelhetővé tenni? Úgy, ha valaki – lehetőleg elegendő szakértelemmel – elmondja, mi látható az alkotáson. Ezt tette előbb Somogyi-Rohonczy Zsófia, a budapesti, DEÁK 17 Gyermek és Ifjúsági Galéria művészettörténésze, amikor A háború gyermekei című tárlat egyik fotóját leírta.

Milyen lehetőségeik vannak a vak- és gyengénlátóknak kulturális programokon részt venni? Mi segítheti a műélvezetüket? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a DEÁK17 minikonferenciáján érintettek, programszerezők, érdeklődök. Szó volt a hangoskönyvekről, az audionarrációról, a Szépművészeti Múzeum tapintható tárlatairól, ahol látók és nem látók érzéki tapasztalattal fedezhették fel a tárgyakat. De arról is volt beszámoló, hogy milyen aktív szabadidős programokat lehet szervezni az érintetteknek.